Volt haszonbérlő – eltérő bírói értelmezés
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ki minősül valójában volt haszonbérlőnek a földforgalmi törvény szerint? A kérdés különösen érdekes a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit.
Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 45. § (1) bekezdésében és a 46. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk meg és értelmezzük a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében. Álláspontunk szerint ennek azért is van létjogosultsága, hiszen azon túl, hogy a volt haszonbérlő státuszban lévőket mind az erdőnek minősülő, mind az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén előkelő helyen illeti meg előhaszonbérleti jog, az egyes bíróságok élesen másként értelmezik ezt a fogalmat.
A földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése definiálja a „volt haszonbérlőt”: volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérleti szerződés fennállásának időtartama alatt.
A fenti definícióból „a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte” fordulat az, amely kérdéseket vet fel.
A Kúria egyik döntésében (BH2017. 37.) részletesen kifejtette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a fent idézett jogszabályhelyben használt „közvetlenül megelőző” kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó. A Kúria álláspontja szerint a jogszabályhely értelmezéséből egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a „közvetlenül megelőző” szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Eme fordulat a szerződéses időszak és a haszonbérleti ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal.
A Kúria a fenti döntésében kifejti, hogy az idézett jogszabályhelyben használt „haszonbérelni” ige múlt idejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.
A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem akart időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Hiszen előállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.
Összefoglalva: a Kúria döntése szerint a volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem akarja maga használni a földjét, és ezért még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor (haszonbérleti szerződés kifüggesztésekor) éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek
A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
A végrehajtási eljárásban befolyt vételár elszámolása
Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.