Polgári Jog 2016/9. Polgári jog | 2017/5.

Polgári Jog 2017/5

Vékás Lajos – Szerződési jog. Általános rész című tankönyvének bemutatására szervezett konferencia

[1] A Kúria földszinti Nagytermében 2017. január 17-én 14:00 órai kezdettel tartották Vékás Lajos: Szerződési jog – Általános rész című tankönyvének bemutatóját.

[2] A konferenciát Dr. Darák Péter, a Kúria Elnöke nyitotta meg, aki a tankönyv bírósági szerződésmódosításról szóló fejezete kapcsán méltatta a művet, és ismertetett két, az üzleti kockázattal kapcsolatos jogesetet.

[3] Az első méltató Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla korábbi elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának címzetes egyetemi tanára volt. Beszédében utalt arra, hogy a nagy európai magánjogi kódexek az azok elkészítésében jelentős szerepet játszó személyek nevével vannak összekötve – miként a Ptk.-t a jogtörténet minden bizonnyal Vékás Lajos nevével köti majd össze, aki nemcsak a Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke volt, hanem vezéregyénisége is. A bemutatásra kerülő könyvvel kapcsolatban kiemelte, hogy az a tudomány mélységével a forma egyszerűségét egybekapcsolva újszerű szerkezeti megoldást alkalmazva lesz a magánjogot hallgató juristák kezében tankönyv, a bírák, ügyvédek és a praxis más szakemberei kezében gyakorlati munkájukat segítő kézikönyv, a doktorandák és doktoranduszok számára alapkutatást inspiráló munka, a tudomány számára pedig a modern szerződési jog olyan fája, amelyen újabb és újabb oltványok biztosíthatják a magánjog szerződési jogának további fejlődését és haladását. Ezt követően a tankönyv első részét, az „Általános kérdések” hat fejezetét mutatta be, mindegyik fejezetéből kiemelve egy-egy lényeges momentumot.

[4] A második előadó, Dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője személyes hangvételű előadásában felidézte a közös kodifikációs munka emlékét, és kiemelte, hogy a könyv szerves folytatása, egyfajta összefoglaló megjelenítése is az új Polgári Törvénykönyv szerződési jogához készült munkáknak. A szerződésszegésről szóló fejezet elemzése kapcsán részletesebben is kitért a hibás teljesítés szabályaira, kiemelve, hogy milyen jól áttekinthető struktúrában mutatja be a jogintézményt, és – a rendelkezésre álló időbeli terjedelmi keretek szűkösségére tekintettel csupán címszavakban – felhívta a figyelmet a fejezet néhány különösen fontosnak tűnő megállapítására. A kontraktuális kártérítési jog kapcsán utalt arra a közismert tényre, hogy annak szabályozása során kettévált a kontraktuális és a deliktuális kártérítés szabályozása, és kiemelte, hogy a tankönyv rendkívül szemléletesen világít rá e lényegi változás mozgatórugóira, és a tankönyv szerződésszegéssel kapcsolatos fejezeteinek kimagasló érdeme, hogy ezt az újszerű, modern, a tradicionális felfogással talán nem mindenben találkozó felelősségi szemléletet a szerzőre jellemző dogmatikai magabiztossággal, közérthetően jeleníti meg. Ugyanakkor a Ptk. felelősség alóli kimentési rendjéről írtakkal kapcsolatban néhány jogértelmezéssel kapcsolatos, gyakorlatban felmerült aggályát is megosztotta a hallgatósággal. Végül utalt a szerző bátorító szavaira, amelynek szellemisége egyebekben az egész tankönyvet áthatja: engedjük az új Polgári Törvénykönyvet életre kelni, merjük alkotó módon értelmezni, hiszen éppen ez által a jogalkalmazás során nyílik meg életteli sokszínűsége.

[5] A harmadik felszólaló, Dr. Leszkoven László, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense ugyancsak egy, a Szerzővel kapcsolatos személyes élményével kezdte előadását, kiemelve a Szerző fiatal kollégákkal szembeni kollegiális szemléletét. Hangsúlyozta, hogy a szerződési jogról szóló tankönyv megjelenésével sokak kívánsága teljesült; a könyv – a szerzői előszó szerint – elsődlegesen az egyetemi jogi karok oktatását kívánja szolgálni, egyfajta közös alapnak készül az egyetemi jogi oktatás számára. Az egyetemi tankönyvekkel kapcsolatos elvárás, hogy elméletileg megalapozott legyen, a polgári jognak a gyakorlati élettel való kapcsolatát érzékeltetni legyen képes, és mindezt egyfajta harmonikus egységben tegye; e tankönyvben megvan ez az egység, megvan a kellő harmónia és egyensúly: hallgatók számára hasznos és hasznosítható ez a kötet. Külön kiemelte a szerző lényeglátását és arányérzékét, hogy a könyv jó tankönyvként megmutatja, ami lényeges és mindezt mértéktartóan teszi: a valóban lényeges kérdéseket a szükséges mértékben tárgyalja, a mondandó felépítése és a közlés stílusa egyaránt könnyen befogadhatóvá teszi a leírtakat. Elismeréssel szólt a bekezdésenkénti lapszéli folyamatos sorszámozás, az azt alapul vevő belső utalások és a tárgymutató alkalmazásáról. Előadásában utalt arra is, hogy a könyv ugyanakkor a gyakorlat számára is íródott; és kiemelte, a könyvben ezt a célt elsősorban a szerző az ítélkezési gyakorlatból vett példáknak a tananyagba való beépítésével igyekszik elérni, felsőbíróságaink, elsősorban a Kúria ítéleteiből idéz, esetenként hosszabban-rövidebben tárgyalja és értékeli a szóban forgó jogeseteket. Kiemelte, hogy a polgári jog oktatása mára nem képzelhető el az ítélkezési gyakorlat jogfejlesztő értelmezési tevékenységének, akárcsak szűk keresztmetszetű ismertetése nélkül; a tankönyv ebben a vonatkozásban is kiegyensúlyozott, harmonikus és mértéktartó.

[6] A negyedik előadó, Dr. Nochta Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára volt, aki bevezetőjében a tankönyv bemutatását magánjogi ünnepnek nevezte. Előadásában méltatta a Szerző szakmai és tanári munkásságát, elhelyezve őt az iskolateremtő magyar magánjogászok között; kiemelte, hogy eddigi munkásságának egyik legnagyobb érdeme, hogy tehetségének, kitartásának, elapadhatatlan munkabírásának és szervezőképességének eredményeként hazánknak egy igen magas szakmai színvonalú modern Polgári Törvénykönyve van. A teljesítés szabályait bemutató V. részt és a szerződés teljesítés nélküli megszűnését tárgyaló IX. részt bemutatva kiemelte, hogy a szerző igen nagy figyelmet fordított minden intézménytárgyalás során a fogalmakra, az elhatárolásokra, amelyeket világos, érthető módon tárgyal. Kiemelte, hogy a szerző a jó tankönyvektől elvárhatóan törekedett arra, hogy a magánjogi dogmatikai tételeket gyakorlati példákkal tegye érthetőbbé. Méltatta azt a didaktikai metódust, hogy a Ptk. különböző fejezeteiben található rendelkezéseket összefüggéseikben, egymásra hatásaiban vette figyelembe, továbbá a magyarázat életszerűségét, a piaci-gazdasági valóság ismeretét. Külön megköszönte, hogy a tankönyv a késedelmi kamat kiszámítására vonatkozóan olyan sorvezető receptet ad, amelyet nemcsak a vizsgázók, de a matematikában kevésbé jártas gyakorló ügyvédek és bírók is jól hasznosíthatnak.

[7] Az ötödik ismertető előadást Dr. Tőkey Balázs úr, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa tartotta. Személyes hangvételű előadását a tankönyv elkészítésének folyamatában betöltött szerepének ismertetésével kezdte, majd kiemelte, hogy a Tanszék hallgatói és oktatói már régóta várták e tankönyv megjelenését. Kiemelte, hogy a tankönyv nagy erénye a tömörsége, továbbá a szerkesztés és a rendkívüli átláthatóság. Ugyancsak méltatta a példák sokaságát, ami nagyon nagy segítséget nyújthat a hallgatóknak abban, hogy megértsék a kötelmi jogi problémákat. Az előadó ennek kapcsán felvetette néhány jogesethez, jogintézményhez fűzött magyarázatot érintő dilemmáit is. Végül kifejezte a köszönetét azért, hogy a tankönyvet nem úgy írta meg, hogy minden egyes esetben csak egy álláspontot közölt az olvasókkal, hanem számos olyan példa van rá, amikor kifejtette azt, hogy mi az ő álláspontja, de utalt arra, hogy vannak ezzel kapcsolatban más álláspontok is, ami nagyban könnyíti az oktató munkáját is ezzel kapcsolatban.

[8] A konferencia utolsó felkért előadója, Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője előadásában utalt arra, hogy számára ennek a tankönyvnek a kuriozitását azt adja, hogy nem egyszerűen egy egyetemi oktató írta, hanem a Ptk. „atyja”, a Kodifikációs Főbizottság elnöke, tehát a legautentikusabb személy. Egyetemi emlékei nyomán a tankönyvet Eörsi Gyula Kötelmi Jog Általános Rész tankönyvével vetette össze (amelyre forrásként a tankönyv utal is), és a terjedelmi különbségek mellett is utalt arra, hogy a tankönyv egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy mértéktartó módon az észszerű terjedelmi keretek között maradt. A jó tankönyvnek a legfontosabb tulajdonsága az, hogy megtanulható legyen; az ehhez szükséges önmérséklet és mértéktartás a tankönyv nagy erénye, ahogy egy akadémikus le tud szállni egy egyetemi hallgató szintjére, tud az ő fejével gondolkodni. Kiemelte, hogy a törvény rendelkezéseinek feltüntetése a szövegben és a fejezetek végén azért nagyon jó, mert arra serkenti a hallgatókat, hogy ne csak a tankönyvből tanuljanak, hanem a törvényt is forgassák, és hogy mindenhol kimerítő hivatkozás van a bírói gyakorlatra, a jogegységi határozattól a BDT döntésekig bezárólag. Ő is méltatta a margószámok alkalmazását, a tankönyvben található példákat és táblázatokat. A tankönyv III., az érvénytelenséggel és hatálytalansággal kapcsolatos részével kapcsolatban utalt a téma aktualitására, és megköszönte a szerző által a Kúria Polgári Kollégiumának e témában nyújtott szakmai támogatását, majd kiemelte egyes, a gyakorlatban is különösen fontos problémák megjelenését a tankönyvben. Összességében tehát rendkívül didaktikusnak és ugyanakkor közérthetőnek, majdhogynem olvasmányosnak minősítette a tankönyvet, és kiemelte, hogy a lábjegyzetekben gazdag jogirodalmi anyagra történik hivatkozás, ami nyilvánvalóan nem annyira a vizsgára készülő joghallgatóknak szól, hanem a polgári jog elméleti kérdései iránt esetleg érdeklődő gyakorló jogászoknak.

[9] A konferencia zárszavát a szerző, Dr. Vékás Lajos akadémikus tartotta. Beszédében kiemelte, hogy szerinte ez a konferencia igazából a polgári jog, a magánjog ünnepe, amelyre történetesen az ő tankönyve adott alkalmat. Mindez elsősorban a referátumoknak köszönhető, amelyek számára azt bizonyítják, hogy a magánjog talpra állt. Korábban ugyanis, amikor ő ismerkedett a magánjoggal, a magánjognak „nem volt lába”, mert a magántulajdon nélküli magánjog torzszülött. Köszönetet mondott a Kúria Elnökének a konferencia megszervezésért, valamint a referenseknek, hogy ehhez az ünnephez ilyen színvonalasan hozzájárultak.

 

Ptk. a jogesetek tükrében

Döntvény

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!