Jogszabályfigyelő 2022 – 2. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/3–5. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Szakma
Már most is működik: elektronikus okiratok alapján jár el a Földhivatal!
Számos alkalommal felmerült, hogy hiába van lehetőség elektronikus ellenjegyzésre, elektronikus aláírással történő szerződéskötésre, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárások (jellemzően tulajdonjog, jelzálogjog bejegyzése) során nem használhatók az elektronikus okiratok. Ennek az volt az oka, hogy az ingatlannyilvántartási törvény korábban azt tartalmazta, hogy csak olyan beadványok nyújthatók be elektronikusan a Földhivatalba, amelyekhez nem tartozik melléklet. Mivel szinte minden beadványnak van melléklete (legalább egy meghatalmazás, jellemzően valamilyen szerződés, nyilatkozat stb.) ez praktikusan azt jelentette, hogy semmilyen érdemi beadvány nem volt elektronikusan beadható.
A jogi személy határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés megengedhetősége
A társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perben a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek – a Kúria eseti döntése.
Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria
A 2/2014. PJE határozat 1. pontja azzal a kötelező értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.
Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában IV. – A kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma
Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Képernyőn az igazság
Cikkünkben szemelvényeket olvashatnak a Magyar Helsinki Bizottságnak a koronavírus idején a büntető igazságszolgáltatásban való elektronikus kapcsolattartásról foglalkozó kutatásából.
A végrehajtási szervezet felügyelete – Vht.-nagykommentár, 4. rész
Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal a végrehajtási szervezet felügyeletéről.
Magyarországon is beköszöntött a digitális nomádok kora
A cikkben a 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat és a 2021. évi CXX. törvény szabályainak a digitális nomádokra vonatkozó részeit tekintjük át.
Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét
Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2022/1–2. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában III. – Mozgásszabadság
Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a mozgásszabadság témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.