Alábbi cikkünkben, a 2019/141–142. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok és közelmúltban megjelent bírósági döntések közül válogattunk.
Az online kortárs bántalmazás, zaklatás, mint az iskolai konfliktusok új, „láthatatlan” módon komoly feszültségeket generáló formája minden vonatkozásában nehézségeket teremt.
A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.
A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.
Mai írásunkban bemutatjuk a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatását a közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlatra.
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.
A fizetési meghagyásos eljárás az egyik leghatékonyabb módja a pénzkövetelések érvényesítésének.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/139–140. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kormányzati tájékoztatók közül válogattunk.
Önmagában annak a közlése és képi bemutatása, hogy az indítványozó egy szórakozóhelyen járt, nem jelenti a magánélethez való jog vagy az emberi méltóság aránytalan korlátozását.