A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsvizsgálata alapján a vállalkozások fenntarthatóságra utaló reklámkommunikációi sok esetben nem párosulnak a fogyasztók számára könnyen elérhető és releváns alátámasztással. A GVH ugyanakkor pozitív példákat is talált a hazai gyakorlatok között.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.
Az EUB kimondta, hogy adott esetben a tagállami jog alapján tisztességtelennek minősülhet az ügyvédi megbízási szerződés, ha a munkadíjat óradíjban állapítják meg és a fogyasztónak e szerződés megkötése előtt nem nyújtanak olyan tájékoztatást, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy körültekintően és az említett szerződés megkötésével járó pénzügyi következmények teljes ismeretében hozza meg döntését.
Idén új uniós rendelet csatlakozik a versenyjogi szabályozás mellé az online tér versengésének tisztaságáért. Az új európai digitális piacszabályozás érvényesítésében szerepet kapnak az uniós nemzeti versenyhatóságok, így a Gazdasági Versenyhivatal is.
Az elmúlt években az európai fogyasztóvédelmi és adatvédelmi politika fókuszába kerültek az ún. sötét mintázatok. Ezek olyan gyakorlatok, melyek nem kívánt döntések (pl. vásárlás, vagy adatkezelési hozzájárulás megadása) meghozatalára késztethetik a fogyasztókat. Cikkünkben bemutatjuk ezeket a jogszerűtlen gyakorlatokat, hogy milyen fejlemények várhatóak az Európai Uniós fogyasztóvédelmi politikában a kérdéskör kapcsán és azt is, hogyan kerülhetőek el a súlyos GVH bírságok.
Átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatokra számíthatnak 2023-ban is a hazai vállalatok – hívja fel a figyelmet az EY. Idén a speciális élelmiszerek, a webshopok működése, valamint az úgynevezett greenwashing is felkerült a betervezett ellenőrzések listájára.
Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek? Kik ezek a feljogosított szervezetek és milyen jogsértések esetén indíthatnak majd a fogyasztók nevében keresetet? Mit lehet a keresetben kérni? Egyáltalán mely ágazatokban lesz ez a gyakorlatban igazán érdekes?
Sorozatunk a közvéleményt visszatérően foglalkoztató kérdésben, összesen öt részletben ismerteti a Wolters Kluwer új kommentárját, mely a fogyasztói hitelekről szóló törvény értelmezésben segít eligazodni – nemcsak jogászoknak.
Sorozatunk a közvéleményt visszatérően foglalkoztató kérdésben, összesen öt részletben ismerteti a Wolters Kluwer új kommentárját, mely a fogyasztói hitelekről szóló törvény értelmezésben segít eligazodni – nemcsak jogászoknak.
