Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
A Munka Törvénykönyve 2023-tól hatályos változásainak számos gyakorlati tapasztalatát osztották meg munkajogászok Visegrádon, a Wolters Kluwer Hungary által 2023. októberében 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencián. A szemináriumon a konferencia résztvevői a joggal való visszaélés, valamint az apasági és szülői szabadság új szabályainak alkalmazásába, továbbá a munkavállaló által kezdeményezhető munkafeltételek és munkaszerződésmódosítás gyakorlatába nyerhettek betekintést. Beszámolónk első része.
Gyakran előfordul, hogy ismerőseinktől azt halljuk, „kivettem fél nap szabadságot”. Mai cikkünkben ennek a – talán mondhatni, meghonosodott – jogalkalmazói gyakorlatnak nézzük meg a jogszabályi lábát (megfelelőségét), ha úgy tetszik, a munka törvénykönyvével való kompatibilitását.
Azonnali hatályú felmondást nem alapoz meg a munkáltatónál hosszabb ideig eltűrt, nem kifogásolt rossz gyakorlat – a Kúria eseti döntése.
Az alábbi cikkben a szerző a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó követelményeket és az 1/2022 JEH jogegységi határozatot mutatja be.
Valószínűleg már mindenkivel előfordult, hogy munkaidőben megcsörrent a telefonja és el kellett intéznie egy magánjellegű ügyet, vagy egyszerűen csak „nyomkodta” a mobilját, esetleg elolvasott egy cikket vagy megnézett egy videót az interneten. Ezek az apróbb szünetek jellemzően nem mennek a munka rovására, mégis előfordulhat, hogy a munkáltatót zavarja az ilyen jellegű tevékenység, vagy úgy látja, hogy a biztonságos munkavégzést veszélyezteti. Szigorúan véve ezek a cselekedetek a munkavégzési kötelezettség megszegését jelentik, amelyet a munkáltató akár felmondással is szankcionálhat.
A 2023. január 1-től hatályba lépett Mt.-módosítás a munkajog egyik leggyakrabban alkalmazott, igen széles körben alkalmazott jogintézményét, a próbaidőt is elérte. A próbaidő első látásra igen egyszerű, a legtöbb munkaszerződésben kikötött konstrukció. Közismert célja az, hogy a munkaviszony első néhány hónapjában, mikor a felek még csak tapasztalják, mennyire működőképes a munkaviszony keretében való együttműködésük, könnyen, gyorsan (azonnali hatállyal történő, indokolás nélküli felmondással) megválhassanak egymástól. Ha azonban a munkaviszonyt megszüntető fél a próbaidő néhány egyszerű szabályát nem ismeri, vagy nem vagy alkalmazza jól (pl. rosszul számolja ki annak utolsó napját, és arról egy nappal lemaradva közli a megszüntetést), könnyen a jogellenesség mezejére tévedhet, annak minden következményét magára vonva. Az év eleji törvénymódosítás néhány fontos új részletszabályt vezetett be a próbaidőhöz kapcsolódóan, melyek a törvényben elszórtan helyezkednek el, így a módosítás nem annyira szembeötlő. Cikkünkben ezeket a szabályokat gyűjtjük össze.
Főszabály szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Ez alól a szabály alól csak néhány kivételt tartalmaz a Munka Törvénykönyve, azonban a 2023. január 1-jétől hatályos szöveg értelmében a munkavállaló erre vonatkozó kérelme alapján a kivett esetekben is kötelezővé válhat az indokolás.
Létszámleépítés esetén a munkáltató legfontosabb feladata, hogy az általa közölt felmondás alaki és tartalmi szempontból is megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. Különösen igaz ez a felmondás indokolására, ugyanis, ha ez nem kellően megalapozott, akkor akár munkaügyi perrel is szembenézhet a munkáltató. Érdemes megjegyezni, hogy az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos szövege az indokolási kötelezettséget kiszélesítette.
