Bejegyzések a ‘Munka Törvénykönyve’ címkével ellátva

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

A munkavállalóra bízott munkaeszközben bekövetkező kár megtérítése

Tekintettel arra, hogy a munka segédeszközök, például munkagépek, kommunikációt segítő készülékek vagy más felszerelés nélkül a legritkább esetben végezhető, a munkáltató maga biztosítja, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden, ami annak munkavégzéséhez szükséges. Azonban, ami elromolhat, az el is romlik, illetve el is rontják, ami pedig elveszhet, azt el is veszítik, az ebből eredő kár viselése pedig körültekintő eljárás mellett a munkavállalóra telepíthető.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Karrierutazás jogász diplomával III. – Lehetőségek a köz szolgálatában kormánytisztviselőként

Folytatódik cikksorozatunk, és az oktatói, kutatói karrier bemutatása után ebben a részben a közszférán belül kormánytisztviselőként rendelkezésre álló lehetőségeket, tapasztalatokat mutatjuk be. Az év elején hatályba lépett új törvénnyel ez az életpálya is változás alatt áll, így érdemes ezt is figyelembe venni, mielőtt elhamarkodottan döntenénk.

Jogszerű a próbamunka?

Bármilyen súlyos is a munkaerőhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak a munkavállalók előszűrésének elhagyását, azt, hogy fizikai munkakörökben gyakorlati készségeiket, szellemi munkakörökben pedig a tudásukat, felkészültségüket ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.