Bejegyzések a ‘Munka Törvénykönyve’ címkével ellátva

Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon

Fontos, hogy a munkáltató tisztában legyen azzal, a munkavállalókat milyen esetekben oszthatja be rendes, illetve rendkívüli munkavégzésre vasárnap és munkaszüneti napon. A vasárnapi és munkaszüneti napon történő munkavégzés körülményeinek, feltételinek hibás mérlegelése ugyanis jelentős hátrányt jelenthetnek a munkáltató számára.

Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?

Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.

A kötetlen munkarend jogi természetéről – közérthetően

A vírushelyzettel egyidejűleg a munka világa is átalakult, amely során álláspontunk szerint fontos időszakosan tisztázni alapvető munkajogi fogalmakat. A jelen cikkünkben a távmunkavégzés kapcsán is felmerülő kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat, kockázatokat ismertetjük.

Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre Koronavírus

Cikkünkben összefoglaljuk, milyen lehetőségeket ad a Munka Törvénykönyve a munkavállaló szülő részére.

„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül

A munkaviszony során számos olyan időszak adódhat, amelyben tényleges munkavégzés nem történik, így kérdésessé válik, hogy ezen időszakokra is kell-e szabadságot elszámolni, vagy sem. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan kezeli a munkajog a szabadságra való jogosultság szempontjából az egyes távolléti időszakokat.

Távmunkára vonatkozó speciális szabályok veszélyhelyzetben Koronavírus

A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) kormányrendelet alapján a kabinet Magyarország egész területére ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki 2021. február 8-ától, amely azt jelentette, hogy a második hullám kezdetén meghozott számos rendelet hatálya is meghosszabbodott.

A munkaerő-kölcsönzés feltételei

A meglévő munkaerő-kapacitás bővítésének vagy helyettesítésének igénye szinte minden vállalkozás működésének természetes velejárója. Bár a vállalkozások többsége igyekszik ezt a problémakört új munkavállalók foglalkoztatásával megoldani, számottevő jelentőségre és növekvő népszerűségre tett szert a munka törvénykönyve által szabályozott munkaerő-kölcsönzés intézménye is.

Takaréklángon takarítani

Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen feltételek mellett minősíthető egy munkakör készenléti jellegűnek.

A polgári törvénykönyv kódex jellege

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a polgári törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk első részében a nagykommentár bevezetőjének egy rövid részletét olvashatják el.

Közalkalmazott elbocsátása próbaidő alatt

Nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható.