Munka Törvénykönyve -

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

Új kormányrendelet: félreverte a harangokat a Vasas Szakszervezeti Szövetség Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. március 19.
Címkék: kormányrendelet, koronavírus, Munka Törvénykönyve, Vasas Szakszervezeti Szövetség
Rovat: Napi

Magyarországon ezennel igény szerint megszűnt a Munka Törvénykönyve hatálya – reagált a szerdán megjelent kormányrendeletre a Vasas Szakszervezeti Szövetség.

Mikor tagadható meg a munkáltatói utasítás?

Szerző: Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. március 18.
Címkék: Kozma-Fecske Ivett, Mt., Munka Törvénykönyve, munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása, munkáltatói utasítás megtagadása, munkáltatói utasítás végrehajtása
Rovat: Cégvilág

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató utasításainak eleget tenni, azokat teljesíteni. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkáltatói utasítások jogszerűen megtagadhatóak, sőt, egyes utasítások végrehajtását a munkavállaló köteles visszautasítani. Az utasítás jogszerű megtagadásának a munkavállalóra nézve hátrányos jogkövetkezménye nem lehet.

Mit tehet a munkavállaló, ha a gyermeke iskolája bezár? Koronavírus

Szerző: dr. Szűcs László, Simon Katalin
Dátum: 2020. március 16.
Címkék: cafeteria, cafeteria-szabályzat, fizetés nélküli szabadság, garantált bérminimum, iskolaszövetkezet, koronavírus, koronavírus munkajogi következményei, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól, minimálbér, Munka Törvénykönyve, munkaerő-kölcsönzés, munkavállaló, nyugdíjasszövetkezet, otthoni munkavégzés, PwC Legal, részmunkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, szabadság, társadalombiztosítás, távollét, távolléti díj
Rovat: Napi

Ha a köznevelési intézmények zárva tartását elrendelik, sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével – ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek iskolabezárás esetén.

Munkajog és tb járvány idején

Bár hazánkban jelen pillanatban nem tombol a koronavírus, sokakat foglalkoztat egy esetleges járványhelyzetre való felkészülés.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Levonható a szünet a munkabérből

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 14.
Címkék: fizetett szünet, Munka Törvénykönyve, munkabér, munkabérlevonás, munkaközi szünet, munkáltató, munkavállaló, munkavállalók védelme, Spanyolország, túlóra
Rovat: Napi

A spanyol legfeslőbb bíróság szerint a Galp energiavállalat jogszerűen járt el, amikor levonta a munkavállalóktól a dohányzási és kávészünetekre eső munkabért.

A munkáltatónak mindent szabad?

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2020. február 13.
Címkék: Dr. Bihary Ákos, dr. Pulay Flóra, ECOVIS, Ecovis Hungary Legal, foglalkoztatási kötelezettség megsértése, Kúria, Munka Törvénykönyve, munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, munkavállaló azonnali felmondásának jogszerűsége
Rovat: Cégvilág

A foglalkoztatási kötelezettség egy olyan, a munkaviszony alapkövét képező kötelezettség, amelytől a munkáltató csak jogszabály által meghatározott, vagy a munkaviszonyra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezés esetén térhet el jogszerűen. A cikk a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit veszi górcső alá.

Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában

Szerző: dr. Tóth Bence
Dátum: 2020. február 11.
Címkék: állásidő, dr. Tóth Bence, kiesett munkaidő díjazása, Mt., Munka Törvénykönyve, munkaidő, munkaidő-beosztás, munkaidő-kedvezmény, munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, munkavállaló díjazása, munkavállaló munkavégzési kötelezettség alóli mentesülése, távolléti díj
Rovat: Cégvilág

A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, ám ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.