Bejegyzések a ‘Európai Unió Bírósága’ címkével ellátva

A felejtéshez való jog nem „világra szóló”

Az Európai Unió luxemburgi bíróságának döntése értelmében a felejtéshez való jog nem terjed ki az egész világra, kizárólag az Európai Unió valamennyi tagállamára.

Újra kell gondolni az adóellenőrzési gyakorlatot az Európai Bíróság friss ítélete alapján

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 18.
Címkék: , ,
Rovat:

Az Európai Unió Bírósága legfrissebb magyar vonatkozású döntésében megállapította, hogy a kapcsolódó vizsgálatok eredményei és bizonyítékai felhasználásának magyar gyakorlata nem felel meg az uniós jognak.

Futárérkezés mint szerződéskötés – agresszív kereskedelmi gyakorlat?

A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának az ítéletét elemzi, mely a Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów kontra Orange Polska S.A.-ügyben[1] született, górcső alá véve a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, közelebbről: a futár általi átadási időpontot mint a szerződéskötés keltezésének modelljét.

Nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. szeptember 19.
Címkék: ,
Rovat:

Nem ütközik uniós jogba a magyarországi fogyasztói hitelszerződéseknek az a kikötése, amely szerint az adós tartozásának összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és erről közjegyzői okirat állíttatható ki - közölte döntését az Európai Unió bírósága.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. szeptember 18.
Címkék: ,
Rovat:

Összhangban van az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely tiltja a vényköteles gyógyszerek kiadását egy másik tagállamban praktizáló orvos által kiállított - a beteg nevét nem tartalmazó, de kezelésékhez szükséges - megrendelőlap alapján - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán kihirdetett ítéletében.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.