A 1949 májusa óta működő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) éppen fennállásának jubileumi évében szembesült lehetőségei korlátozottságával a jogállamiság területén komoly problémákkal küzdő tagjaival szemben.
A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.
Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.
Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.
A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.
A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek bírósági gyakorlatát bemutató cikksorozatunkat dr. Gelencsér Dániel kúriai főtanácsadó nemzetközi kitekintésének ismertetésével zárjuk.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete a fogyasztóvédelem sajátos területét, a távollevők között kötött szerződéseket érinti, s az elállási jog gyakorlása kapcsán született: a vevő az interneten vásárolt matracot vissza akarta küldeni a szállításkor, ám a védőfólia nélkül.
Az Európai Adatvédelmi Testület a GDPR hatályba lépésének első évfordulójára készülve felmérést végzett a tagállami felügyeleti hatóságoknál a GDPR alkalmazásának tapasztalatát vizsgálva.
Nem csak a magyar közéletet és jogászvilágot foglalkoztatja a visszaélés lehetősége az EP-választáson. A téma a sok kettős állampolgár okán Németországban is borzolja kedélyeket.
Az alábbiakban a szerző az EUB egy holland ügyben hozott ítéletét[1] ismerteti. A vonatkozó irányelv szerint a harmadik országbeli állampolgár elveszíti huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállását, ha annak megszerzése hamisított dokumentumokkal történt, még akkor is, ha erről nem volt tudomása. Ám ez nem jár automatikus kiutasítással.