A módosítás olyan korrekciókat hajt végre a Ptk.-ban, amelyek egyrészt törvényi erőre emelik az elmúlt években kialakult joggyakorlatot, másrészt pedig a társasági jog stabilitását és versenyképességét hivatottak erősíteni – a legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédje foglalta össze.
Mai cikkünkben áttekintjük az adásvételi szerződéstől elállás gyakorlati kérdéseit.
Az alábbiakban a szerzők a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostársak esetén elvárható magatartást veszik górcső alá.
A Ptk. pénzkövetelések beszámításának korlátai szakaszának alkalmazása során az egyezséggel meghatározott, illetve a közokiratba foglalt pénzkövetelés alatt a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor.
Jogegységi határozatban foglalt állást a Kúria a szerződésátruházás szabályainak érvényesüléséről.
Átfogóan módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályait, cikkünk új részében a kft-re és a nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó változásokat mutatjuk be.
Előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halála előtt olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen, vagy ehhez fogható segítséget.
A már létező szövetkezeti formák mellett egy újabbal bővült a lista júliustól – a GYES-en, GYED-en lévő szülőknek jelenthet segítséget a “kisgyermekes” szövetkezeti tagság.
Átfogóan módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályait, cikkünk első részében az általános szabályokat, valamint a közkereseti és a betéti társaságokat érintő változásokat mutatjuk be.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 14 §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi kártérítési felelősséggel, közte az árnyékperek, a kimentés és a kirendelt ügyvédi felelősség kérdésével foglalkozik.
