Bejegyzések Ptk címkével


Digitális bűncselekmények – 5. rész
2021. július 8. Szakma

Digitális bűncselekmények – 5. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt  Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy az önvezető járművekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. 

2021. július 6. Cégvilág

Nem szűnnek meg automatikusan a Bt-k és Kkt-k

A Ptk. 2021. évi XCV. törvénnyel módosított, 2021. július 1-én hatályba lépő rendelkezéseinek (14. és 16. § - Ptk. 3:152. § és 3:158. §) következtében a jövőben az a közkereseti társaság, amelynek tagjainak száma egy főre csökken, illetve az a betéti társaság, amelynek valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja tagsági jogviszonya megszűnik nem fog a törvény erejénél fogva megszűnni, ha az előírt hat hónapos határidőn belül nem jelentik be új tagnak a társaságba való belépését vagy határoznak a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, jogutód nélküli megszüntetéséről. A hat hónapos határidő ugyan megmarad, az azonban már nem lesz jogvesztő jellegű. Elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást fog lefolytatni, és arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre. A Ctv. módosítása (Ctv. 92. §) továbbá mostantól lehetővé teszi azt is, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felhívására a társaság bejelentse, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben, ha a társaság igazolja, hogy az örökös személyét…

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?
2021. június 17. Cégvilág

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?

Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10. Szakma

Digitális bűncselekmények 1. rész

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra.

Magyarázat a szomszédjogokról – 3.
2021. május 18. Szakma

Magyarázat a szomszédjogokról – 3.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek egy mindennapos problémával, az áthulló termény szedésével, illetve az áthajló ágak eltávolításával kapcsolatos részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények
2021. május 13. Cégvilág

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények

Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.