Bejegyzések a ‘Ptk’ címkével ellátva

Tőkey Balázs: A nem tulajdonostól való szerzés

A nem tulajdonostól való szerzésnek két olyan esete is van, amely mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés vizsgálható. Az első a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés szabálya, a másik pedig a tulajdonjog-fenntartás ellenére történő értékesítés. Az előbbi, dologi jogi jogintézményre az adásvétellel és a tulajdonjog-fenntartással való szoros összefüggéseire tekintettel térünk ki a következő pontban.

Az áfa változás kockázatának viselése szerződéses jogviszonyokban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. március 13.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő – a Kúria eseti döntése.

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban

A szerző a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és végig vezeti az olvasót a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig.

A szavatosság és a kártérítés összefüggései

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.

Házastárs lakáshasználati jogának ellenértéke

A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.

A részvényesi meghatalmazott

A részvényes társasági jogainak gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg, aki a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte

Az Interim Manager, mint vezető tisztségviselő dilemmája

A vállalkozások dinamikus szervezetek. Aki nem változik, az nem is létezik, lehet hallani gyakran. Fokozottan igaz ez a cégek vezetői állományára. A nem is olyan ritka stratégiamódosítások, a piaci alkalmazkodás, a pillanatnyi taktikai elemek változása, egy nagyobb projekt, a szakmai követelmények módosulása és természetesen a meglévő vezető kiválása mind személyzeti, azon belül dominánsan vezetői igényeket generálnak.

A közjegyző és a házastársi közös végrendelet

A szerző a közjegyző közreműködését veszi górcső alá a házastársak közös végrendelete megtételének vonatkozásában, utalva e jogintézmény történeti előzményeire is.