Bejegyzések a ‘kártérítés’ címkével ellátva

Az ombudsman helyettese is vizsgálja a gyöngyöspatai ügyet

A pontos tényállás feltárását követően a közeljövőben elvi állásfoglalásban kívánom a kérdéssel kapcsolatos álláspontomat bemutatni – jelentette ki Szalayné Sándor Erzsébet.

A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében

A hatályos magyar jog nem a károkozás, hanem a károsodás momentumát helyezi a jogvita középpontjába, így a hozzátartozó is érvényesítheti igényét.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Joggal vetődik fel a kérdés: honnan tudhatják a felek, hogy a munkavállaló egy adott ténykedésével munkavállalói kötelezettségét szegte meg?

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. november 12.
Címkék: , ,
Rovat:

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Az ideiglenes intézkedéssel okozott kár megtérítése

A Fővárosi Törvényszék a megfelelő kártérítés és az alperesi felróhatóság értelmezését kérte az EUB-tól.

Hatékonyabban kell védeni az emberkereskedelem áldozatait

A GRETA az áldozatok megfelelő tájékoztatását, a szakemberek hatékonyabb képzését és az áldozatok számára járó kártérítés szabályainak kialakítását sürgette.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.