Jogszabályfigyelő 2022 – 41. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/163-166. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria legfrissebb, kártérítés tárgyú jogegységi határozatáról, az Integritás Hatóság létrehozásáról, valamint a jogszabályok társadalmi egyeztetésével kapcsolatos változásokról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Egészségkárosodással kapcsolatban felmerült többletnevelési költség megtérítése
2. Integritás Hatóság felállítása
3. Jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel új szabályai

  

Egészségkárosodással kapcsolatban felmerült többletnevelési költség megtérítése

A Kúria az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata szerint megállapította, hogy: „Amennyiben az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége megállapítható amiatt, hogy a  terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében az  anya nem élhetett a  terhességmegszakítás jogszabály által biztosított jogával, a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek esetében a  szülők kártérítésként az egészségkárosodással kapcsolatban felmerült többlet-felnevelési költségre, és nem a gyermek teljes felnevelési költségére [ún. alap- és az egészségkárosodás miatti többlet-felnevelési költségre] tarthatnak igényt.”

A jogegységi határozat indokolása {V. pont [15] bekezdés} rámutat arra: „A születéssel kapcsolatos kártérítési kereseteket a szakirodalom többnyire három csoportba sorolja: a wrongful life (károsodott élet) kereset a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek saját jogán érvényesített kárigényét jelenti […]; a wrongful conception/ pregnancy (nem kívánt fogamzás) kereset a szülőknek az egészséges, de nem kívánt gyermek születésére alapított kártérítési igénye; wrongful birth (nem kívánt születés) kereset a  fogyatékkal (genetikai, teratológiai ártalommal) született és a fogyatékossággal nem kívánt gyermek szüleinek kárigénye.”

Jelen esetben a nem kívánt születéssel kapcsolatos kárigény kérdésében foglalt állást a Kúria. Utalt arra, hogy a fogyatékossággal született gyermek saját jogú kártérítési igényéről szóló 1/2008. Polgári jogegységi határozat egyebek mellett a szülőket megillető kártérítési igény tekintetében is állást foglalt, nevezetesen: „ […] az orvos jogellenes, felróható magatartása abban áll, hogy a szülőket nem tájékoztatta arról, hogy valószínűsíthetően fogyatékos gyermekük fog születni, és így megfosztotta őket a  családtervezési joguk gyakorlásától, attól, hogy ők dönthessenek a  fogyatékos gyermek megszületéséről, vagy a  terhesség, még lehetséges időben történő megszakításáról. A döntés lehetőségének elmaradásával az anya önrendelkezési joga és mindkét szülő családtervezéshez fűződő joga sérül. A szülőknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült élete jelenti polgári jogi értelemben azt a – vagyoni és nem vagyoni – kárt, amely – pénzben kifejezve – az orvosi mulasztás folytán az egészségügyi intézményre áthárítható.”

A 2/2022. Jogegységi határozat indokolásából kiemelendő, hogy a Kúria álláspontja szerint a szülőket ért kár az egészséges gyermek vállalásához képest előállt hátrányokhoz igazodik. „Ezért a kár fogalmának meghatározása alapjául szolgáló viszonyítási alap kiindulópontja csakis az lehet, hogy a szülők eleve gyermek vállalásáról döntöttek, szándékuk egészséges gyermek felnevelésére irányult, annak minden költségével. A kár fogalmának körében tehát a viszonyítási alapként meghatározható előnyösebb állapot az egészséges gyermek születése és felnevelési költsége. Ebből következően a szülők vagyoni káraként az önként vállalt gyermek alap-felneveléséből eredő kiadásokon felül felmerült, a gyermek egészségkárosodásából eredő többletköltségek jelentkeznek. […] nem tartozhatnak bele a kárfogalomba a gyermek létéből eredő költségek, vagyis az ún. alap-felnevelési költségek, kizárólag az egészségkárosodással összefüggésben felmerült többletköltségek, [így] nem vonható az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége körébe az ún. alap-felnevelési költség megtérítése.

• Joganyag: 2/2022. Jogegységi határozat (Jpe.III.60.011/2022/15. szám) a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek esetében az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségének fennállása miatt kártérítésként fizetendő felnevelési költségről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/165. (X. 13.)
• Hatályos: a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

  

Integritás Hatóság felállítása

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzése érdekében egy új hatóság, az ún. Integritás Hatóság felállításáról döntött az Országgyűlés az alábbiakban hivatkozott törvény elfogadásával. A jogszabály az új hatóság feladat- és hatáskörének, eljárásának, illetve szervezetének a szabályozása mellett rendelkezik többek között a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartásáról, a Korrupcióellenes Munkacsoport és az ún. Alkalmassági Bizottság létrehozásáról, illetve hat kapcsolódó törvény (különösen a közbeszerzési törvény) szabályainak a módosításáról is.

• Joganyag: 2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/163. (X. 10.)
• Hatályos: 2022. 10. 11., 2022. 11. 30., a IV. Fejezet szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő nap; az igazságügyi miniszter Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozata szerinti nap
• Megjegyzés: új jogszabály

  

Jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel új szabályai

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosította az Országgyűlés jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétellel kapcsolatos előírásokat (éves összegző jelentés a kihirdetett törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendelet társadalmi egyeztetésének megtörténtéről; jelentés közzététele a tárgyévet követő év január 31-éig; jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter tevékenységének ellenőrzése; véleményezési határidő pontosítása).

• Joganyag: 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
• Módosította: 2022. évi XXX. törvény
• Megjelent: MK 2022/163. (X. 10.)
• Hatályos: 2022. 10. 26.

---