Kiemelt témánk: jogi munka és digitalizáció
További cikkek
NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen
A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.
A MÜK nem ért egyet a kirendelési díjak tervezett finanszírozási módjával
A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához – mondta Havasi Dezső, a MÜK elnöke a Kúria Dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján.
A gyermekek védelmére fordított figyelem kiemelt fontosságát hangsúlyozta az EU Külügyi Szolgálata a gyermekjogok világnapján
Az Európai Unió határozottan kiáll a gyermekeknek az EU Alapjogi Chartájában világosan lefektetett jogai és védelme mellett mind Európában, mind pedig az egész világon - szögezte le az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) szerdán, a gyermekjogok világnapja alkalmából.
Pénzhez kapcsolt reform – a HVG információi az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A HVG-hez eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Kötelező azonosítás a pénzügyi világban: Erősödik a LEI-kód szerepe a pénzügyi piacokon
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
Az online visszaélések – különösen az intim képpel való visszaélés, a grooming és a cyberbullying – elleni küzdelmet tűzte zászlajára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat őszi kampánya. Az intenzív médiajelenlétnek köszönhetően októberben jelentősen megnövekedett a hotline-hoz fordulók száma, minden jel szerint célba ért tehát a kampány fő üzenete: merj segítséget kérni, van hová fordulni online bántalmazás esetén.
Ismét a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásáról ítélt az EU Bírósága
Az EU luxembourgi bíróságát most először kérték fel annak kifejtésére, miszerint a tagállamok dönthetnek-e úgy, hogy megakadályozzák az éves fizetett szabadsághoz való jog pénzbeli megváltását, miként azt Olaszország tette a közszférában.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (14. rész) – Közjogi szabályok jelentősége a sajtó személyiségi jogi felelősségében
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Börtönnel büntetnék az agresszív kommentelést
„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához – írja a Telex.hu
NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen
A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.
A MÜK nem ért egyet a kirendelési díjak tervezett finanszírozási módjával
A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához – mondta Havasi Dezső, a MÜK elnöke a Kúria Dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján.
A gyermekek védelmére fordított figyelem kiemelt fontosságát hangsúlyozta az EU Külügyi Szolgálata a gyermekjogok világnapján
Az Európai Unió határozottan kiáll a gyermekeknek az EU Alapjogi Chartájában világosan lefektetett jogai és védelme mellett mind Európában, mind pedig az egész világon - szögezte le az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) szerdán, a gyermekjogok világnapja alkalmából.
Pénzhez kapcsolt reform – a HVG információi az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A HVG-hez eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
Az online visszaélések – különösen az intim képpel való visszaélés, a grooming és a cyberbullying – elleni küzdelmet tűzte zászlajára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat őszi kampánya. Az intenzív médiajelenlétnek köszönhetően októberben jelentősen megnövekedett a hotline-hoz fordulók száma, minden jel szerint célba ért tehát a kampány fő üzenete: merj segítséget kérni, van hová fordulni online bántalmazás esetén.
Börtönnel büntetnék az agresszív kommentelést
„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához – írja a Telex.hu
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (14. rész) – Közjogi szabályok jelentősége a sajtó személyiségi jogi felelősségében
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Több mint sportjog
A legendás professzorra emlékeztek a VI. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián.
Jogszabályfigyelő 2024 – 46. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/112–114. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Feloldhatatlan ellentmondás az uniós jog közvetlen érvényesülése és a „nullum crimen sine lege” büntetőjogi elve között – vagy jogharmonizációs szükségszerűség?
A Btk. szabályozási elveiből fakadóan a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése a magyar jog szerint kizárólag szándékosan követhető el – tekintettel arra, hogy a gondatlan elkövetési alakzatot kifejezetten nem rendeli büntetni a törvény – ami a Btk. 7. §-a alapján azt jelenti, hogy az elkövető csak akkor büntetendő, ha „cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”
Hatásköri összeütközés: birtokvédelem
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
“A munkajog új kihívásai” – A XXI. Magyar Munkajogi Konferencia második napjának legfontosabb üzenetei
Idén 21. alkalommal került megrendezésre a Wolters Kluwer Hungary Kft. szervezésében a hazai szakmai élet legkiemelkedőbb munkajogi rendezvénye Visegrádon.
Ismét a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásáról ítélt az EU Bírósága
Az EU luxembourgi bíróságát most először kérték fel annak kifejtésére, miszerint a tagállamok dönthetnek-e úgy, hogy megakadályozzák az éves fizetett szabadsághoz való jog pénzbeli megváltását, miként azt Olaszország tette a közszférában.
A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Előtörlesztés, avagy luxembourgi ítélet a bankok elmaradt hasznáról
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Újabb európai ítélet a csoportos létszámleépítésről
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Maja T. esete: nagy vihart kavaró magyar-német kiadatási ügy német perspektívából
A német bűnüldöző szervek szokatlan hatékonysággal bonyolították le egy német állampolgár kiadását, hogy megelőzzék az Alkotmánybíróság ezt megtiltó határozatának kihirdetését.
Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről
A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.
Újra az ókori Rómában – Itt a Gladiátor II!
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Kávé – a világ egyik legnépszerűbb élvezeti cikke
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
NMHH: egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.
Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni
Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.
Az utazás ajándék az öregedés ellen
Tudományos kutatás is igazolja, hogy az idősödésre jótékony hatással van az ismeretlen tájak felfedezése.
Elkerülhetetlen a járvány
Egyre többen kapnak légúti fertőzést, a koronavírus is újra támad.
Kötelező azonosítás a pénzügyi világban: Erősödik a LEI-kód szerepe a pénzügyi piacokon
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
A dolgozók nagy többsége szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
Mások a Z-generációs elvárások: alkalmazkodniuk kell a munkáltatóknak
A világtörténelemben a Z-generáció a valaha élt legnépesebb generáció, egyes kutatások szerint pedig néhány év múlva a munkaerőpiac közel 30 százalékát teszik majd ki. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a munkáltatók megfelelően illesszék őket struktúráikba, már csak azért is, mert a többi, munkaképes korosztály látványosan zsugorodik. A Z-generáció igényeire érdemes a szervezeti kultúrát is felkészíteni, hisz az ügyfelek között is egyre több fiatal jelenik majd meg.
Mit hoz a munkáltatóknak az MI új uniós szabályozása?
Az EU 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (az „AI Act”) a világ első átfogó szabályrendszere az AI-ra vonatkozóan, mely legfontosabb céljaként fogalmazza meg, hogy az Európai Unióban működő vagy azt érintő AI rendszerek megbízhatóak legyenek és tiszteletben tartsák azokat az alapvető értékeket, melyek a békés együttéléshez feltétlenül szükségesek. Az AI Act által támasztott követelmények, melyek előírják az AI – munkáltatók működésével, toborzásával, teljesítményértékelésével, vagy munkaerő-felügyeletével kapcsolatos – biztonságos és etikus használatát, jelentős hatással lesznek a munkáltatókra és az egész HR-ágazatra. Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje az alábbiakban mutatja be a fontosabb szabályokat és azok várható hatását.
Egyre fontosabb a munkahelyi légkör a dolgozóknak
Az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a jó hangulatú, támogató közeg számít munkahelyválasztáskor - derül ki a PwC nyolcadik alkalommal elkészített Munkaerőpiaci preferencia felméréséből, amiben idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt – olvasható a cég lapunkhoz eljuttatott közleményében. Kiosztották a PwC 2024 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat is.
A kormány törvény feletti rendelettel felszámoltatja a Dunai Vasmű tulajdonosát
Egy lényegében azonnal, a kihirdetés napján este 11-kor hatályba lépő veszélyhelyzeti rendelettel a kormány módosította saját korábbi veszélyhelyzeti rendeleteit, amelyekkel a csődtörvényt módosította.
A jövő jogásza podcast: a mesterséges intelligencia a jogi munka szolgálatában
Podcastunkban a mesterséges intelligencia alkalmazások jogászi felhasználási lehetőségeire fókuszálunk. Vendégünk Szabó V. László legaltech tanácsadó és Dr. Vági Renátó legal engineer.
Nagy az igény a jogi előképzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező informatikusokra
Ezek a szakemberek már junior informatikusként is akár 800 ezres kezdő fizetésre számíthatnak, ami 2-4 év alatt bruttó 1-1,5 millió forintra emelkedhet.
„Szenteltessék meg Föld, a Te neved”, avagy az agrárjog kihívásai – Interjú dr. Mikó Andrással
Az agrárjog napi szintű rálátást igényel, állandóan formálják a jogszabályváltozások és a bírósági joggyakorlat, ez pedig az okiratszerkesztéstől a peres ügyekig nagy szaktudást igényel – fogalmaz a Jogászvilágnak adott interjújában dr. Mikó András ügyvéd, szakjogász.
Digitális Állampolgárság Program – a biztonságosság jogi és technikai garanciái (4. rész)
Sokan aggódnak a DÁP mobilalkalmazás biztonsága miatt, ebben a cikkben összegyűjtöm azokat a jogi és technikai garanciákat, amik a biztonságosságát hivatottak biztosítani.
Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A jövő jogásza podcast: exluzív beszélgetés dr. Herczegh Zsolttal, a BÜK Jogtanácsosi Tagozat elnökével
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
