Kiemelt témánk: mesterséges intelligencia és gépi tanulás
További cikkek
Egyre komplexebb jogszabályoknak kell megfelelnie a technológiai szektornak
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index* riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.
Kiberbűnözés: a vállalatoknak még mindig van hova fejlődniük
A vállalatok mindössze 2%-a vezetett be átfogó kiberrezilienciai intézkedéseket, pedig egy átlagos informatikai incidens ma már több mint 3 millió dolláros kárt okoz. A szervezetek közel négyötöde (77%) arra számít, hogy a következő évben növelni fogja kiberbiztonsági költségvetését, mindenekelőtt azért, mert nincsenek felkészülve a folyamatosan fokozódó kiberfenyegetettségre – derül ki a PwC idei Global Digital Trust Insights felméréséből.
ESG: új vállalati kötelezettségek
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, amelynek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
Külföldi vállalkozás magyarországi cégalapítása, avagy a cégkivonat és a hiteles fordítás
Mivel a cégbíróság közvetlenül és hivatalosan fér hozzá az európai egyedi azonosítóval (EUID) rendelkező külföldi (anya)vállalkozás adataihoz, annak magyarországi cégalapításakor nem kell csatolni a külföld cégkivonatot és a hiteles magyar fordítást.
Újabb európai ítélet a csoportos létszámleépítésről
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Erre nagyon figyeljen: változik a borravaló és a szervizdíj százaléka
A szervizdíjat 12 százalékban maximálja a kormány, elkülönítve a borravalótól. A borravaló pedig közvetlenül a felszolgálóhoz kerül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Megvizsgáltuk, mit is jelent ez a változtatás és hogyan írja át a vendéglátás helyzetét.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött – duplázódik az adókedvezmény
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A bíróság nem a Déli körvasút építésének felfüggesztéséről döntött
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 15-én meghozott döntésével ismételten megsemmisítette a Déli körvasút építése kapcsán kiadott környezethasználati engedélyt.
Platform-munkavállalók: a Tanács a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokat fogadott el
Az Európa Tanács új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy javítsák annak a több mint 28 millió munkavállalónak a munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött – duplázódik az adókedvezmény
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A bíróság nem a Déli körvasút építésének felfüggesztéséről döntött
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 15-én meghozott döntésével ismételten megsemmisítette a Déli körvasút építése kapcsán kiadott környezethasználati engedélyt.
Platform-munkavállalók: a Tanács a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokat fogadott el
Az Európa Tanács új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy javítsák annak a több mint 28 millió munkavállalónak a munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban.
Éjjeli betörésnél a támadó leszúrása esetén a védekező jogos védelemre hivatkozhat
Az elmúlt másfél évtizedben gyökeres fordulatot vett a jogos védelem megítélése. Alapjog lett a személy, illetve tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása. A büntető törvénykönyv 2013 nyarától bevezette az úgynevezett szituációs jogos védelmet, amely alapján például ha egy éjjeli lakásbetörésnél a védekező leszúrja a támadót, aki emiatt életét veszti, akkor a védekező jogos védelemre hivatkozva mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.
Jogerősen négy év börtönre ítéltek egy orvost vesztegetés elfogadása miatt
Jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélt a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla kedden egy orvost, aki éveken keresztül vesztegetési pénzt fogadott el – közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség,
Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?
Az online platformok használatakor – ideértve a közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülnek egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk törlésével, de akár a profiljuk korlátozásával is anélkül, hogy az érintett szolgáltató a döntését indokolta volna. Augusztus óta ilyen esetben egy peren kívüli vitarendezésre létrehozott, szakmailag független testülethez, az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (OPVT) lehet fordulni.
A Magyar Jogi Könyvszalon három díja is a Széchenyi István Egyetemre került
A győri Széchenyi István Egyetem több kategóriában is a legjobbnak bizonyult a Magyar Jogi Könyvszalonon. A legjobb PhD-disszertáció díját dr. Wellmann Barna Bence, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatója nyerte el, a jogi könyvek közönségdíjában pedig a dr. Lévayné prof. dr. Fazekas Judit korábbi dékán tiszteletére készült tanulmánykötet részesült. Utóbbiért az egyetemi könyvkiadó és a mű szerkesztői vehettek át elismerést.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (12. rész) – A magánautonómia határa, avagy gondolatok a kötbérmérséklésről
Sorozatunk tizenkettedik részében Bíró Levente írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2021. évi 9-10. számában jelent meg.
A Kúria a hatósággal szolgálati jogviszonyban álló személy közigazgatási perbeli érdekelti státuszának kizártságáról döntött
A Kúria szerint nem alapozza meg a hatósággal szolgálati jogviszonyban álló személy érdekelti státuszát az, hogy a hatóság nevében ő valósította meg az adott eljárási cselekményt - a Kúria Kfv.VI.37.050/2024/10. számú döntéséről Kárász Marcell ír a Magyar Jogászegylet honlapján.
Jogszabályfigyelő 2024 – 41. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/102. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és a Bírósági Határozatok 2024. szeptemberi számában megjelent jogesetek és döntések közül válogattunk.
Megjelentek a kriptotanácsadásra vonatkozó részletszabályok
Megjelentek a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy információnyújtást végző személyekre vonatkozó képzettségi követelményeket és szakmai tapasztalatot előíró szabályok.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (11. rész) – A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés
Sorozatunk tizenegyedik részében Tőkey Balázs írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2020. évi 7-8. számában jelent meg.
Újabb európai ítélet a csoportos létszámleépítésről
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Maja T. esete: nagy vihart kavaró magyar-német kiadatási ügy német perspektívából
A német bűnüldöző szervek szokatlan hatékonysággal bonyolították le egy német állampolgár kiadását, hogy megelőzzék az Alkotmánybíróság ezt megtiltó határozatának kihirdetését.
Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről
A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.
Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén
A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?
Új hatáskörök az Európai Unió Bíróságának Törvényszékénél – Podcast
Jelentős eljárási változással köszönt be az ősz az Európai Unió Bíróságánál.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
35 éve omlott le a Berlini Fal, jön az újabb ünnepségsorozat
Az állandó múzeumok és ideiglenes kiállítások mellett a Berlini Fal maradványai szolgálnak egy letűnt rendszer mementójául.
11 magyar tudós a klímatudomány 10 üzenetét küldi a világnak
A nyilvánosság számára küldenek figyelmeztetést, egyben javasolnak lehetséges megoldásokat az éghajlatváltozás enyhítése, a Föld élhető jövője érdekében.
Greta Thunberg: Klímakönyv – ajánló
Bár az 1970-es évek óta téma a klímaváltozás a globális fórumokon, de valójában a mai napig nem dőlt el még az sem, hogy a bolygót akarjuk megmenteni vagy az életmódunkat.
Operaközvetítések élőben New Yorkból, az Urániában
A Metropolitan Opera 2024/25-ös kínálatából nyolc előadás látható élőben októbertől mozivásznon, HD minőségben.
MI: Filmben, fejlesztésben, felmérésben – jogban
A mesterséges intelligencia lázában ég a világ.
A Balatonnál is erdőlátogatási korlátozás van a szarvasbőgés miatt
A korlátozást minden év szeptemberében és októberében vezetik be a Bakony és a Balaton-felvidék területén illetékes vadásztársaságok.
Egyre komplexebb jogszabályoknak kell megfelelnie a technológiai szektornak
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index* riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.
Kiberbűnözés: a vállalatoknak még mindig van hova fejlődniük
A vállalatok mindössze 2%-a vezetett be átfogó kiberrezilienciai intézkedéseket, pedig egy átlagos informatikai incidens ma már több mint 3 millió dolláros kárt okoz. A szervezetek közel négyötöde (77%) arra számít, hogy a következő évben növelni fogja kiberbiztonsági költségvetését, mindenekelőtt azért, mert nincsenek felkészülve a folyamatosan fokozódó kiberfenyegetettségre – derül ki a PwC idei Global Digital Trust Insights felméréséből.
ESG: új vállalati kötelezettségek
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, amelynek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
Külföldi vállalkozás magyarországi cégalapítása, avagy a cégkivonat és a hiteles fordítás
Mivel a cégbíróság közvetlenül és hivatalosan fér hozzá az európai egyedi azonosítóval (EUID) rendelkező külföldi (anya)vállalkozás adataihoz, annak magyarországi cégalapításakor nem kell csatolni a külföld cégkivonatot és a hiteles magyar fordítást.
Erre nagyon figyeljen: változik a borravaló és a szervizdíj százaléka
A szervizdíjat 12 százalékban maximálja a kormány, elkülönítve a borravalótól. A borravaló pedig közvetlenül a felszolgálóhoz kerül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Megvizsgáltuk, mit is jelent ez a változtatás és hogyan írja át a vendéglátás helyzetét.
Teltházzal zajlik a XXI. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrádon
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezi meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között. A nyitónapon adták át a „Pro Iure Laboris” díjat, a szakmai program fókuszában pedig az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
A digitális tér hozzáférhetősége és a neurodiverzitás
Dömötörfy Borbála korábbi cikke – mely általánosságban taglalta a jog és a neurodiverzitás viszonyát – említést tett az egyenlő esélyű hozzáféréssel összefüggésben az (EU) 2019/882. irányelvről (a továbbiakban: EAA), ami többek között a neurodivergens emberekre is kiterjesztette hatályát. Ez a cikk építeni fog az előző tartalmára, ezért érdemes lehet azt is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges, mivel tartalma önmagában is érthető.
Merre tart a jogásztársadalom? – beszámoló a IV. BÜK Jogtanácsosi Konferencia délutáni szekciójáról
Negyedik alkalommal rendezte meg szeptember végén a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a Jogtanácsosi Konferenciát, ahol a délutáni szakmai előadások és beszélgetések fókuszában a digitalizáció és annak hatása állt.
Készülnek a magyar jogszabályok az AI Act alkalmazásához
Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. november 30-ig készítsen előterjesztést az EU AI Act végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.
Hagyományőrzés korszerűsítve – beszélgetés Dr. Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével
Milyen kihívások elé nézett és néz jelenleg a Magyar Ügyvédi Kamara? Az online térbe áttevődő ügyintézés, az elektronikus ingatlannyilvántartásra való felkészülés, a kötelező ügyvédi továbbképzési rendszer, a pénzmosás elleni küzdelem és a mesterséges intelligencia is szóba kerül az interjúban.
A mesterséges intelligencia használata a csoportos keresettel induló eljárások kimenetelének előrejelzésére
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Továbbra is várat magára a generatív mesterséges intelligencia peres eljárások során történő használata
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a jog – amely nem éppen az új technológiák korai alkalmazójaként ismert – továbbra is lassan és óvatosan reagál, és inkább vár az új fejleményekre, nem pedig megpróbálja előre látni azokat.
