Bejegyzések a ‘ECOVIS’ címkével ellátva

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?

Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.

A székhelyszolgáltatásról

Minden jogi személynek rendelkezni kell székhellyel, azaz olyan bejegyzett irodával, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §]. A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik [BDT2009.1987].

A törvényességi felügyeleti eljárás

Általánosságban elmondható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás a szakirodalom szerint a tartalom tekintetében, de még elnevezését illetően is talán az egyik legvitatottabb cégeljárás.

Cégátvilágítás – A „due diligence” adatvédelmi problémái

A szerző az alábbi cikkében a cégátvilágítás, az úgynevezett „due diligence”-eljárás során felmerülő adatvédelmi problémákat veszi górcső alá.

Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon

Fontos, hogy a munkáltató tisztában legyen azzal, a munkavállalókat milyen esetekben oszthatja be rendes, illetve rendkívüli munkavégzésre vasárnap és munkaszüneti napon. A vasárnapi és munkaszüneti napon történő munkavégzés körülményeinek, feltételinek hibás mérlegelése ugyanis jelentős hátrányt jelenthetnek a munkáltató számára.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények

Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.

Kúria: Meghatalmazott önállóan is eljárhat a hitelintézet nevében

Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása céljából a Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 47. § (2) bekezdése szerinti aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés irányadó-e akkor, ha a régi Hpt. 47. § (1) bekezdése szerinti együttes cégjegyzésre jogosultak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 222. §-a szerinti meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére adott szerződéstípusba tartozó szerződések körében.

Földjogi kérdések, avagy a közös tulajdon „bekebelezése” és más ügyek

Az alábbi cikk a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését és a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosi adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését elemzi.

Adóregisztráció – az adószám-megállapítás akadályai és a kimentési kérelem

Egy új cég alapításakor mindig izgalmas az az időszak, ami a bejegyzési kérelem és az úgynevezett tanúsítvány – amely a legfontosabb cégadatokat tartalmazza – visszaérkezéséig eltelik.

Az egyedüli ügyvezető halálának esete, a végrendeleti végrehajtó

Ha egy társaság egyszemélyes tulajdonosa életében nem szeretné megosztani mással a cégvezetés feladatát, akkor halála esetére végrendeletben nevezhet ki – az örökösök tényleges joggyakorlásának kezdő időpontjáig – egy személyt a vagyon és a cég kezelésére.