Új kötelezettség az üzletrészen fennálló zálogjog jogosultjai számára


A Ctv. idén januári változása eddig nem rögzített, további adatok bejegyzését írja elő, emellett kiegészült az üzletrészre vonatkozó zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez mellékelni rendelt iratok köre.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) az üzletrészt terhelő zálogjogra és a terhelési vagy elidegenítési tilalomra vonatkozó rendelkezéseit 2024. január 1-jével módosította a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény.

A változás alapján eddig nem rögzített, további adatok bejegyzését írja elő az új rendelkezés.

Melyek ezek az adatok?

Fel kell tüntetni többek között a cégnyilvántartásban az üzletrészen alapított zálogjog, alzálogjog tényét, a zálogjogosult, a zálogjogosulti bizományos nevét, cégnevét, lakóhelyét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a biztosított követelés összegét és az esetleges elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat.

Mi a teendő a korábban bejegyzett zálogjogokkal?

Lényeges, hogy minden, 2024. január 1-jét megelőzően bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog kapcsán kötelező a korábban be nem jegyzett, de a mostani változással már szükségesség vált cégjegyzéki adatokkal kiegészíteni a cégnyilvántartásban a korábbi zálogjogbejegyzést. Ez megtehető a következő, más cégadatot érintő módosítás alkalmával, vagy kifejezetten erre irányuló eljárás megindításával.

Fontos, hogy az erre vonatkozó változásbejegyzési kérelmet legkésőbb 2024. december 31-éig be kell nyújtania a kérelmezőnek az illetékes cégbíróság számára.

Jó hír, hogy ezen utóbbi, kiegészítő cégeljárás kapcsán nem kell eljárási illetéket és közzétételi költségtérítést megfizetni az érintett kérelmezők számára.

Kinek a kötelezettsége a kötelező módosítás előterjesztése?

A jogszabály a kérelmező fogalmát használja, amely kifejezés nem magát a nyilvántartott gazdasági vállalkozást takarja. A Ctv. 77. § (1) bejegyzése határozza meg a kérelmező fogalmát. A kérelmező lehet az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, vagy akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.

A jelen esetben az utolsó fordulat alkalmazható, ami alapján a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett jogosult köteles a cégbíróság számára a kérelmet benyújtani.

Mely iratokat kell az eljárásban csatolni?

A változás kapcsán kiegészült az üzletrészre vonatkozó zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez mellékelni rendelt iratok köre.

Ez év kezdetétől az üzletrész elzálogosításához kapcsolódóan a zálogjog bejegyzéséhez csatolandó a zálogszerződés egy példánya vagy annak a megfelelő formába foglalt és tartalommal rendelkező kivonata, továbbá a zálogjogosult által benyújtott bejegyzési kérelem esetén a zálogkötelezett tag Teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, szükség szerint az elidegenítési és terhelési tilalomra, illetve az elidegenítési tilalomra is kiterjedő bejegyzési engedélye.

Ha a tag zálogkötelezett nyújtja be a törlési kérelmet, akkor mellékelnie kell a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt– szükség szerint az elidegenítési és terhelési tilalomra, illetve az elidegenítési tilalomra is kiterjedő – törlési engedélyét.

Ha a zálogjogosulti bizományos bejegyzése, törlése a változás tárgya, akkor a zálogjogosulti bizományost kijelölő, vagy a kijelölést megszüntető okirat is szükséges a zálogjogra vonatkozó okiratok mellett.

Amennyiben alzálogjog bejegyzését kéri a kérelmező, akkor a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, vagy a közjegyző által e tárgyban kiállított jogerős bizonyítványt is csatolni kell.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary  a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.