Bejegyzések a ‘Európa Tanács’ címkével ellátva

Az ET jogi szabályozást tervez a MI-kre

A CAHAI megvitatja az ET által kidolgozott jogi szabályozásról készült tanulmányt, amelynek véglegesítésére csak a magánszektor és a civil szervezetek képviselőivel folytatott széles körű egyeztetést követően kerül sor.

Tizenötödik ülését tartotta az adatvédelmi testület

Az Európai Adatvédelmi Testület november 14-én Brüsszelben tartotta meg újabb ülését, amelyen többek között az EU-USA adatvédelmi pajzsról, a GDPR területi hatályáról, a beépített és alapértelmezett adatvédelemről, és a Budapesti Kibervédelmi Egyezményről tárgyaltak. 

Hatékonyabban kell védeni az emberkereskedelem áldozatait

A GRETA az áldozatok megfelelő tájékoztatását, a szakemberek hatékonyabb képzését és az áldozatok számára járó kártérítés szabályainak kialakítását sürgette.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni

A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.

Büntetőjogi eszközökkel kell fellépni a választások befolyásolása ellen

A Kiberbűnézés Elleni Egyezmény Tanácsa, amely a Budapesti Kiberbűnözés Elleni Egyezményt aláíró tagállamok képviselőiből áll, tegnap elfogadott ajánlásában szorgalmazta, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé, ezáltal pedig büntetőjogilag üldözzék, a választások informatikai eszközökkel való befolyásolását.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.