Az EJEB elmarasztalta Lengyelországot az elektronikus megfigyelési rendszere miatt


Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi határozatában elmarasztalta Lengyelországot elektronikus megfigyelési rendszere miatt, megállapítva, hogy az az állampolgárok túlzott megfigyeléséhez vezethet – közölte a strasbourgi székhelyű testület.

Öt lengyel állampolgár – köztük a varsói ügyvédi kamara elnöke – 2017-ben és 2018-ban az EJEB-hez fordult, arra hivatkozva, hogy a 2016-ban hatályba lépett terrorizmus elleni törvény megfigyelésre vonatkozó pontjai ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményének azon cikkelyével, amely a magánélethez való jogot garantálja.

„A lengyel jog nem nyújt elegendő biztosítékot a megfigyelés túlzott alkalmazásának és az állampolgárok magánéletébe való indokolatlan beavatkozásnak a megakadályozására, és e garanciák hiányát nem ellensúlyozza kellőképpen a bírósági felülvizsgálat jelenlegi mechanizmusa” – olvasható a testület határozatában.

A törvényszék bírái megállapították, hogy a szóban forgó jogszabály „olyan megfigyelési rendszert hozott létre, amelynek keretében gyakorlatilag a távközlési és internetszolgáltatások bármely felhasználóját lehallgathatják anélkül, hogy erről valaha is tájékoztatnák”.

Azt is helytelenítették, hogy „a lengyel jog nem nyújt hatékony jogorvoslatot annak a személynek, aki úgy véli, hogy titkos megfigyelés alanya lett”.

A 2016-os törvényt már hatályba lépése évében bírálta az Európa Tanács független jogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság. A szakértők úgy vélték, hogy a törvény nagymértékben kiterjeszti a kormány hozzáférését az internetes adatforgalomhoz, és túlzott megfigyelési jogköröket biztosít a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.