Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary által kiadott Ingatlanjog folyóiratban megjelent, Nemes Noémi által jegyzett Az elővásárlási jog szabályozása a társasház alapító okiratában című tanulmányába.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary által kiadott Fogyasztóvédelmi Jog folyóiratban megjelent, Kocsis Csilla által jegyzett Fogyasztói jogokat keletkeztető események a Légiutas Rendelet és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának tükrében című tanulmányába.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a dologi jogot - ezen belül az elbirtoklást érintő - szabályai koncepcionálisan nem változtak, de az új szabályozás tartalmaz néhány új jogintézményt (pl. jogcímes elbirtoklás, tulajdoni hányad elbirtoklása), amelyek tartalmát a bírói gyakorlat hivatott a jövőben kitölteni, a konkrét ügyekben felmerülő jogértelmezési kérdésekben állást foglalni.
Sorozatunk a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó jogalkotást mutatja be az ingatlanjog.hu-n megjelent tanulmány alapján.
Sorozatunk a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó jogalkotást mutatja be az ingatlanjog.hu-n megjelent tanulmány alapján.
Magyarországon európai viszonylatban is magasnak számít az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ám a kormány elkötelezettnek tűnik ennek jelentős javítására.
A közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formája, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására irányuló megállapodás jött létre.
A cikk a tisztességtelen általános szerződési feltételek kontrolljával kapcsolatos tilalmak törvényi tényállását vizsgálja joggazdaságtani és jogdogmatikai szempontok alapján.
A szerző, Székely Réka[1] alábbi tanulmányában az Európai Unión belüli beruházásvédelmi viták nyomán elindult reformfolyamatot veszi górcső alá.
Az alább idézett cikk a Közbeszerzési Döntőbizottság esetjogának és az ellenőrzési útmutatók feldolgozása révén a szerződésmódosítással kapcsolatban kialakult hazai joggyakorlat bemutatására helyezi a hangsúlyt.
A fogyasztóvédelmi szabályozásunk átalakulóban van, amelyet leginkább a megváltozott fogyasztói szokások, a digitalizáció hatásai, a fogyasztók eltérő védelmi szükségletei és a globalizált piaci folyamatok kényszerítenek ki. Az Európai Unió a fogyasztóvédelmi joganyag harmadik nagy átvilágítását is elvégezte és sok területen alkotott a jelen kor kihívásaihoz illeszkedő szabályozást. A termékfelelősség egyik legrégebbi fogyasztóvédelmi jogintézményként jelenleg felülvizsgálat előtt áll. A tanulmányban a jogintézménnyel szemben megfogalmazott kritikákat, a felülvizsgálat lehetséges területeit és okait kívánom elemezni.
