![Átfogó kép a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszerről – II. rész Átfogó kép a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszerről – II. rész](https://jogaszvilag.hu/wp-content/uploads/sites/2/2024/06/Foldhivatali-Portal-Forras-foldhivatal.hu_.png)
Átfogó kép a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszerről – II. rész
Sorozatunk a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó jogalkotást mutatja be az ingatlanjog.hu-n megjelent tanulmány alapján.
Sorozatunk a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó jogalkotást mutatja be az ingatlanjog.hu-n megjelent tanulmány alapján.
Sorozatunk a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó jogalkotást mutatja be az ingatlanjog.hu-n megjelent tanulmány alapján.
Magyarországon európai viszonylatban is magasnak számít az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ám a kormány elkötelezettnek tűnik ennek jelentős javítására.
A közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formája, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására irányuló megállapodás jött létre.
A cikk a tisztességtelen általános szerződési feltételek kontrolljával kapcsolatos tilalmak törvényi tényállását vizsgálja joggazdaságtani és jogdogmatikai szempontok alapján.
A szerző, Székely Réka[1] alábbi tanulmányában az Európai Unión belüli beruházásvédelmi viták nyomán elindult reformfolyamatot veszi górcső alá.
Az alább idézett cikk a Közbeszerzési Döntőbizottság esetjogának és az ellenőrzési útmutatók feldolgozása révén a szerződésmódosítással kapcsolatban kialakult hazai joggyakorlat bemutatására helyezi a hangsúlyt.
A fogyasztóvédelmi szabályozásunk átalakulóban van, amelyet leginkább a megváltozott fogyasztói szokások, a digitalizáció hatásai, a fogyasztók eltérő védelmi szükségletei és a globalizált piaci folyamatok kényszerítenek ki. Az Európai Unió a fogyasztóvédelmi joganyag harmadik nagy átvilágítását is elvégezte és sok területen alkotott a jelen kor kihívásaihoz illeszkedő szabályozást. A termékfelelősség egyik legrégebbi fogyasztóvédelmi jogintézményként jelenleg felülvizsgálat előtt áll. A tanulmányban a jogintézménnyel szemben megfogalmazott kritikákat, a felülvizsgálat lehetséges területeit és okait kívánom elemezni.
Az alábbi cikk az iratbetekintés jogintézményének kérdéseit, célját és ténylegesen betöltött szerepét járja körbe.
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a több uniós irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/2161 irányelv (az ún. Omnibus irányelv) elfogadásának előzményéül szolgáló „Új Megállapodás a fogyasztói érdekekért” kezdeményezést, illetve az irányelv legfontosabb, az európai fogyasztóvédelmi jogot megújító rendelkezéseit és az ezeket értelmező új iránymutatásokat, különös tekintettel a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvet érintő módosításokra.
Jelen írás annak rövid összefoglalására vállalkozik, hogy milyen hatást gyakorolt az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése az Egyesült Királyság közbeszerzési rendszerére és piacára, az hogyan érinti, érintette az Egyesült Királyságban, illetve az Európai Unió tagállamaiban letelepedett vállalkozások (ajánlattevők) helyzetét, illetve milyen kihívásokat hozott az új helyzet az Egyesült Királyság ajánlatkérőinek. Az írás kitér arra is, hogy a hazai ajánlattevőket és ajánlatkérőket mennyiben érintik ezek a változások.