Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére irányuló intézkedések
Magyarországon európai viszonylatban is magasnak számít az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ám a kormány elkötelezettnek tűnik ennek jelentős javítására.
Magyarországon európai viszonylatban is magasnak számít az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ám a kormány elkötelezettnek tűnik ennek jelentős javítására.
A közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formája, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására irányuló megállapodás jött létre.
A cikk a tisztességtelen általános szerződési feltételek kontrolljával kapcsolatos tilalmak törvényi tényállását vizsgálja joggazdaságtani és jogdogmatikai szempontok alapján.
A szerző, Székely Réka[1] alábbi tanulmányában az Európai Unión belüli beruházásvédelmi viták nyomán elindult reformfolyamatot veszi górcső alá.
Az alább idézett cikk a Közbeszerzési Döntőbizottság esetjogának és az ellenőrzési útmutatók feldolgozása révén a szerződésmódosítással kapcsolatban kialakult hazai joggyakorlat bemutatására helyezi a hangsúlyt.
A fogyasztóvédelmi szabályozásunk átalakulóban van, amelyet leginkább a megváltozott fogyasztói szokások, a digitalizáció hatásai, a fogyasztók eltérő védelmi szükségletei és a globalizált piaci folyamatok kényszerítenek ki. Az Európai Unió a fogyasztóvédelmi joganyag harmadik nagy átvilágítását is elvégezte és sok területen alkotott a jelen kor kihívásaihoz illeszkedő szabályozást. A termékfelelősség egyik legrégebbi fogyasztóvédelmi jogintézményként jelenleg felülvizsgálat előtt áll. A tanulmányban a jogintézménnyel szemben megfogalmazott kritikákat, a felülvizsgálat lehetséges területeit és okait kívánom elemezni.
Az alábbi cikk az iratbetekintés jogintézményének kérdéseit, célját és ténylegesen betöltött szerepét járja körbe.
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a több uniós irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/2161 irányelv (az ún. Omnibus irányelv) elfogadásának előzményéül szolgáló „Új Megállapodás a fogyasztói érdekekért” kezdeményezést, illetve az irányelv legfontosabb, az európai fogyasztóvédelmi jogot megújító rendelkezéseit és az ezeket értelmező új iránymutatásokat, különös tekintettel a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvet érintő módosításokra.
Jelen írás annak rövid összefoglalására vállalkozik, hogy milyen hatást gyakorolt az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése az Egyesült Királyság közbeszerzési rendszerére és piacára, az hogyan érinti, érintette az Egyesült Királyságban, illetve az Európai Unió tagállamaiban letelepedett vállalkozások (ajánlattevők) helyzetét, illetve milyen kihívásokat hozott az új helyzet az Egyesült Királyság ajánlatkérőinek. Az írás kitér arra is, hogy a hazai ajánlattevőket és ajánlatkérőket mennyiben érintik ezek a változások.
Az innováció az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet játszik a világ és az Európai Unió gazdasági életében. Az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek beszerzései képesek a piacot jelentősen befolyásolni, ezért a közbeszerzési szabályok is egyre jobban igazodnak a piaci követelményekhez. Az Európai Unió új irányelvi szabályokkal, közbeszerzés alóli kivételi lehetőségekkel, szakmai dokumentumokkal, iránymutatásokkal ösztönzi a K+F és az innovatív beszerzéseket. A 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek egy új eljárásfajtát, az innovációs partnerséget is bevezettek, amelynek alkalmazása azonban még sok kérdést vet fel.
A tanulmány célja a jogalkalmazók számára rövid áttekintést nyújtani az Emberi Jogok Bírósága szerteágazó gyakorlatának arról a szeletéről, amely kifejezetten az online térben megvalósult személyiségi jogsértéseket érinti. Ebből következően elsősorban azoknak a jogeseteknek, illetve vizsgálati szempontoknak a bemutatására koncentrál, amelyek az internet szerepéből és a közösségi kommunikációból fakadó sajátosságokat tükrözik. Nem terjed ki azokra a jogesetekre, amelyekben az internetes felületnek az értékelésben nincs jelentősége, az online platformtól függetlenül megfogalmazott elvekre és tesztekre pedig csak korlátozottan, a döntések értékeléséhez szükséges mértékben tér ki. A feladat jellegére figyelemmel igyekszünk a jogalkalmazás szempontjából fontos kérdésekre rávilágítani, a kritikai értelmezés ezért inkább háttérbe szorul.