Bejelentkezés Hírlevél

Prémium cikkek

Az ADÓklub 2023 csomagok Jogtáron elérhető tartalmai

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 2. rész
2022. december 28.

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 2. rész

A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 1. rész
2022. december 21.

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 1. rész

A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.

A fizetésképtelenségi eljárás hatása az egyedi végrehajtásokra a fizetésképtelenségi rendelet kontextusában
2022. november 29.

A fizetésképtelenségi eljárás hatása az egyedi végrehajtásokra a fizetésképtelenségi rendelet kontextusában

Jelen tanulmányban azt a kérdést járjuk körül az uniós jog szempontjából, az Európai Unió Bírósága esetjogának az elemzésével, hogy a fizetésképtelen adós ellen valamely, a főeljárás államától különböző tagállamban indított egyedi végrehajtás védelemben részesülhet-e a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi jogával (a lex concursus-al) szemben a dologi jogokat védő rendelkezés alapján.

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata
2022. szeptember 28.

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata

Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész
2022. szeptember 13.

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész

A tanulmány a társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezelésével kapcsolatban bemutatja ennek tipikus felhasználási céljait, dogmatikai górcső alá veszi különösen a szerződési pozíció kezelt vagyonba kerülésének lehetőségét, a bizalmi vagyonkezelő taggá válásának főbb magánjogi eseteit, a társasági tagsági jogállás sajátos keletkezését, létrejöttét, emiatt részben önálló vagyontárgyi minőségét, a társasági tagságból fakadóan a tagot terhelő kötelezettségeket és az őt illető jogokat kezelésük könnyebb fogalmi megragadása érdekében, az erre vonatkozó Ctv.-beli rendelkezéseket, a tagkizárás esetleges megkerülhetőségét, a tagsági jogok bizalmi személyek általi gyakorlásának egyéb eseteit, a vagyonrendelő lehetséges mögöttes felelősségét a tagi jogállást betöltő bizalmi vagyonkezelő eljárásáért, a tag bizalmi vagyonkezelői minősége esetleges leplezésének lehetőségét, az egyes társasági formákbeli ilyen jogcímen való részesedésszerzés sajátos korlátjait, végül ilyen konstrukcióban a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek sajátosságait. Végkövetkeztetése, hogy e konstrukció a társasági, pénzmosási, tőkepiaci jogpolitikai célok akár részleges meghiúsítására is vezethet, és vitathatóságát elismerve amellett foglal állást, hogy további részletszabályozásra volna szükség az ilyen jogpolitikai célokkal ellentétes felhasználási esetek korlátozása érdekében, mert a vizsgált konstrukció alkalmazásával nagyobb az esélye más köztes, bizalmi személyek alkalmazásával kialakított konstrukciókhoz viszonyítva a társadalmi, gazdaságilag szinten is érezhetően hátrányos felhasználásnak.

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről
2022. szeptember 6.

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről

A tanulmány a társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezelésével kapcsolatban bemutatja ennek tipikus felhasználási céljait, dogmatikai górcső alá veszi különösen a szerződési pozíció kezelt vagyonba kerülésének lehetőségét, a bizalmi vagyonkezelő taggá válásának főbb magánjogi eseteit, a társasági tagsági jogállás sajátos keletkezését, létrejöttét, emiatt részben önálló vagyontárgyi minőségét, a társasági tagságból fakadóan a tagot terhelő kötelezettségeket és az őt illető jogokat kezelésük könnyebb fogalmi megragadása érdekében, az erre vonatkozó Ctv.-beli rendelkezéseket, a tagkizárás esetleges megkerülhetőségét, a tagsági jogok bizalmi személyek általi gyakorlásának egyéb eseteit, a vagyonrendelő lehetséges mögöttes felelősségét a tagi jogállást betöltő bizalmi vagyonkezelő eljárásáért, a tag bizalmi vagyonkezelői minősége esetleges leplezésének lehetőségét, az egyes társasági formákbeli ilyen jogcímen való részesedésszerzés sajátos korlátjait, végül ilyen konstrukcióban a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek sajátosságait.

A közintézmények határon átnyúló tartási követelésének joghatósági dilemmái
2022. augusztus 23.

A közintézmények határon átnyúló tartási követelésének joghatósági dilemmái

A 4/2009/EK tanácsi rendelet új alapokra helyezte az Európai Unión belüli tartásdíjigény-érvényesítést. A tartásdíjigények határon átívelő érvényesítésének szabályai között több értelmezési kérdést vetett fel a közintézmények igényérvényesítése. A probléma végére a rendelet hatálybalépése után közel tíz évvel később az Európai Unió Bírósága tett pontot a Landkreis Harburg-ítélettel: a Bíróság az ügyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy a jogosult szokásos tartózkodási helyén alapuló joghatósági szabályra hivatkozhat-e olyan közintézmény, amelyre az eredeti jogosult tartási igénye törvény erejénél fogva szállt át. Az ügy egyik érdekessége, hogy a Bíróság 2004-ben a Blijdenstein-ítélettel már adott választ erre a kérdésre: akkor az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény 5. cikk 2. pontjában foglalt rendelkezést értelmezte ugyanebből az aspektusból, a 4/2009/EK rendelet által teremtett új jogi környezetben ugyanakkor szükségessé vált a Blijdenstein-döntésben adott válasz fenntarthatóságának vizsgálata.

A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés
2022. augusztus 2.

A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés

A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.

Lehet-e a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás alternatívája?
2022. július 21.

Lehet-e a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás alternatívája?

A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, ezért hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára a nehezen előrelátható következményekkel járó válsághelyzetek idején. Ebben a tanulmányban megismerhetünk néhány olyan sajátosságot a szerkezetátalakítási eljárás főbb jellemzőiből, amelyek a restrukturálás hatékony eszközei lehetnek: a fizetésképtelenné válás valószínűségének fogalmát, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályokat.

A szerkezetátalakítási eljárás helye a magyar csődjog rendszerében
2022. július 6.

A szerkezetátalakítási eljárás helye a magyar csődjog rendszerében

Cikkemben azt vizsgálom, hogy miként alakult át 2020-2021-ben a magyar csődjog rendszere, milyen csődjogi környezetben kerül sor a szerkezetátalakítási eljárás bevezetésére. Összehasonlítom a szerkezetátalakítási eljárás legfontosabb szabályait a reorganizációs eljárás és a csődeljárás szabályaival, s az ügyérkezés adatai alapján megkísérlem megbecsülni azt, hogy milyen szerepe lesz a szerkezetátalakítási eljárásnak az egyéb reorganizációs típusú eljárások mellett a gazdasági szereplők pénzügyi nehézségeinek a kezelésében.