Gyanú vagy bizonyosság? – Az ajánlatkérőt terhelő bizonyítás mértéke és az eljárásában összejátszó ajánlattevők kizárása


A közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formája, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására irányuló megállapodás jött létre.

Alábbi tanulmányában a szerző, Csépai Balázs[1] a közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formáját vizsgálja, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására irányuló megállapodás jött létre. A Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja ehhez a jogsértő megállapodás bizonyítását várja el az ajánlatkérőtől. A bizonyítás szintjének tartalmát a joggyakorlat nyitva hagyta. Jelen írásunkban amellett érvelünk, hogy a hazai szabályozás a 2014/24/EU irányelvben meghatározott követelményekkel szemben indokolatlanul vár el bizonyítást az ajánlatkérőtől, és valójában a Kbt. e pontjának alkalmazásakor az ajánlatkérőt csak jóval enyhébb, egyfajta valószínűsítési kötelezettség terheli.

A tanulmány a Közbeszerzési Jog Online Szakfolyóirat  2022/3. számában jelent meg.

  1. Bevezetés
[1] A Közbeszerzési Jog másfél évvel ezelőtt megjelent korábbi számában[2] részletesen foglalkoztunk a versenyjogi kizáró okok hazai és uniós szabályozásának történetével és a kizáró ok alkalmazásának és értelmezésének kérdéseivel. Akkor kevesebb figyelem jutott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok gyakorlati alkalmazásának problémáira, így különösen arra, hogy milyen bizonyítási mércének kell megfelelni ahhoz, hogy a kérdéses jogszabályhelyet az ajánlatkérő alkalmazni tudja. A gyakorlati problémákra mutatott rá a Kúria Nagy Csongor István által is bemutatott ítélete,[3] amely a Közbeszerzési Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) bízta, hogy tisztázza a bizonyítás mércéje tekintetében fennálló kérdéseket, elkerülendő, hogy a Kúria azokra további jogorvoslat lehetősége nélkül, elsőként adjon választ.[4] E tisztázással ugyanakkor a Döntőbizottság egyelőre adós maradt. [2] Jelen tanulmány rámutat arra, hogy miközben a fennálló gyakorlati és jogi akadályokra tekintettel nem várható el az ajánlatkérőtől az ajánlattevői jogsértés bizonyítása, mégis szigorú kötelezettsége a kizáró ok alkalmazása. Bemutatjuk, hogy a bizonyítás megkövetelése az uniós közbeszerzési irányelv tartalmával ellentétes, ám az uniós jog hatékony érvényesülésének elve alapján a Kbt. módosítása nélkül is lehetőség van a bizonyítás fogalmának rugalmas értelmezésére és…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek

2024. október 7.

Jogszabályfigyelő 2024 – 40. hét

Alábbi tanulmányában a szerző, Csépai Balázs[1] a közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formáját vizsgálja, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására i…

2024. október 1.

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában

Alábbi tanulmányában a szerző, Csépai Balázs[1] a közbeszerzési eljárásokból való kizárás egyik különös formáját vizsgálja, amikor az ajánlatkérő észleli, hogy az eljárásában résztvevő ajánlattevők között a verseny torzítására i…