Júliustól digitális állampolgárok is leszünk – itt vannak a törvény fontosabb részletei


A digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatások nyújtása új szintre léphet a digitális állampolgárság bevezetésével. A törvény számos állami szervet, helyi önkormányzatot és egyéb jogalanyt kötelez a digitális szolgáltatások nyújtására.


Releváns jogszabály:

2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól


A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával kapcsolatos szabályok elfogadása mellett egy másik, az „állampolgárság” témakörét érintő törvény is elfogadásra került tavaly decemberben: ez a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: törvény), melynek jelentős része majd idén július 1-jén illetve szeptember 1-jén lép majd hatályba, míg Ötödik része jóval később 2025. június 1-jén.

Digitális állampolgárság és egyéb fogalmak

A törvény célja saját megfogalmazásában az, hogy létrehozza a digitális állampolgárságot, melynek keretében felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. Bár a törvény magát a digitális állampolgár fogalmát nem definiálja, a digitális állampolgárságot igen, ez az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe.

A digitális állampolgárok azonosítót kapnak, mely egy matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja.

Meghatározza a törvény a felhasználói profil fogalmát is, mely alapján ez egy, a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók.

Kinek kell nyújtania?

A digitális szolgáltatás nyújtására egyes állami szerveket kötelez a törvény, így az alábbi szerveknek kötelező:

  • államigazgatási szervek
  • helyi önkormányzatok
  • a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok
  • Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok
  • alapvető jogok biztosa
  • ügyészség
  • közjegyzők
  • bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó irodák
  • köztestületek (kivéve hegyközségek)
  • törvénnyel vagy kormányrendelettel a törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok.

Ezen felül kötelező még további szervezetnek is digitális szolgáltatást nyújtani:

  • hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást nyújtó
  • távhőszolgáltató
  • a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás nyújtó
  • víziközmű-szolgáltatást nyújtó
  • a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó
  • a kéményseprő-ipari szolgáltatást nyújtó
  • az egyetemes postai szolgáltatást nyújtó
  • a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújtó
  • hitelintézet és pénzügyi szolgáltató
  • pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
  • biztosító és viszontbiztosító
  • befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
  • az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző
  • és a biztosító egyesületi szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnek.

A fenti kötelező eseteken túl önként is nyújtható digitális szolgáltatás, azonban ehhez meg kell felelni néhány törvényi követelménynek, és engedéllyel illetve audit lefolytatása után lehet csak végezni.

A digitális állampolgár és nyilvántartása

A törvény 10. §-a alapján a digitális állampolgárság és a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt az erre irányuló kérelem hiányában is megillet.

A digitális állampolgárság nyilvántartás tartalmazza ezeket az azonosítókat, ennek igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni, és egyébként a digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét.

Az azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, de ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető, és tudni kell, hogy az elektronikus azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót.

Fontos, hogy a természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött, azaz nem automatikus. Maga a digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválással jön létre. A felhasználói profil személyes megjelenés nélkül, alkalmazásban történő regisztrációval és sikeres azonosítást követően aktiválható.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • a felhasználói profil aktiválásának, illetve inaktiválásának ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító
  • bizonyos átvett adatok, a természetes személy felhasználó elhalálozásának ténye és ideje, kapcsolati kód
  • a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei
  • a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó meghatározott adatok
  • az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok
  • a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.

Digitális állampolgárság szolgáltatások

Az ún. digitális állampolgárság szolgáltatásokon belül többfajta szolgáltatást is részletes a törvény.

Vannak a digitális térben elérhető keretszolgáltatások, melyek a következők:

  • eAzonosítás,
  • eAláírás,
  • ePosta,
  • eDokumentumkezelés,
  • eFizetés.

Az eAzonosítás szolgáltatás olyan elektronikus azonosítási szolgáltatás, amelynek során a felhasználó arcképe az azonosítási folyamatban felhasználható és az Atv. szerinti, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzését támogató automatizált összehasonlításhoz felhasználható.

Az eAláírás szolgáltatás egy minősített elektronikus aláírás, ez teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására is alkalmas.

Az ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.

Az eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.

Az eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek elektronikus térben történő megfizetését. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a természetes személy felhasználó jogosult, a gazdálkodó szervezet felhasználó köteles a fizetési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni.

Vannak ezen felül ún. életesemény-alapú szolgáltatások. Ez azt jelenti, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv feladat- és hatáskörébe tartozó digitális szolgáltatásokat elsődlegesen életesemények köré rendezetten kell biztosítania. Az életesemény-alapú szolgáltatásokat kormányrendelet állapítja meg (ez lesz az életesemény-kataszter, azonban a kormányrendelet még nem jelent meg róla). A gazdálkodó szervezet felhasználók számára elérhetővé tett digitális szolgáltatások esetében vállalkozási-ügyviteli események köré rendezett szolgáltatások alakíthatók ki.

Lesz digitális személyiadat-tárca szolgáltatás, ami biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybevétele érdekében.

Ez alapján a felhasználó tud rendelkezni arról, hogy

  • személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva
  • a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.

A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás alapján a természetes személy felhasználó rendelkezik arról, hogy az állami digitális közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett személyes vagy egyéb adatainak meghatározott körét a szolgáltató a digitális térben továbbítsa bármely magánjogi ügyletéhez. Ez a rendelkezés eseti adattovábbításra, vagy tartós adathozzáférés biztosítására terjedhet ki.

A felhasználói profil

A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött, ami pedig keretalkalmazáson keresztül tehető meg. Az aktiválás során videojel segítségével az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összevetik az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzik az okmány érvényességét, valamint az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott arcképmásnak, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának és a felhasználóról videojel útján készült arckép egymással történő megfeleltethetőségét.

A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja, erre kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor. A felhasználói profil a felhasználó halálával megszűnik.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.

2024. július 8.

Jogszabályfigyelő 2024 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.