Kilencedszerre is módosul az Alaptörvény
Váratlan és különös családjogi módosítások, megújuló különleges jogrend: kilencedszer módosul az Alaptörvény
Bejegyzések a ‘Alaptörvény’ címkével ellátva
AB: a bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást
Dátum: 2020. október 30.
Címkék: Alaptörvény, alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, bíróság pártatlansága, bizonyítási eszköz, büntetőeljárás, egészségügyi alkalmasság, eljárási alapelvek, halálos közúti baleset okozása, igazságügyi szakértő, tényállás tisztázása, vád bizonyítása, valósághű tényállás
Rovat: Szakma
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla.
AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés
Dátum: 2020. október 19.
Címkék: aláírás-gyűjtés, alapjogkorlátozás, Alaptörvény, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, alkotmányjogi panasz, bírság, európai polgári kezdeményezés, Európai Unió Bírósága, felülvizsgálati kérelem, közvetlen hatalomgyakorlás, Kúria, Nemzeti Választási Bizottság, népszavazás, népszuverenitás, objektív intézményvédelmi kötelezettség, szükségesség és arányosság
Rovat: Szakma
Az Alkotmánybíróság szerint az irreálisan magas bírság alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza az Alaptörvény által is elismert népszavazáshoz való joguk gyakorlásától.
Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?
Dátum: 2020. október 9.
Címkék: 1/2020. KPJE, Alaptörvény, ítélőtábla, jogegységi határozat, keresetlevél, közigazgatási és munkaügyi bíróság, közszolgálati jogviszonyból származó per, Kúria, Kúria Közigazgatási-Polgári Jogegységi Tanácsa, munkaügyi per, régi Pp., új Pp.
Rovat: Napi
A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.
A közigazgatási bíróságok illetékességéről döntött a Kúria
Dátum: 2020. szeptember 30.
Címkék: Alaptörvény, bíróság illetékessége, elsőfokú közigazgatási cselekmény, jogegységi eljárás, jogegységi tanács, kizárólagos illetékesség, közigazgatási cselekmény, közigazgatási perrendtartás, közigazgatási törvényszék, Kúria, országos illetékesség, törvényességi felülvizsgálat
Rovat: Napi
Az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg.
AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait
Dátum: 2020. szeptember 28.
Címkék: Alaptörvény, alaptörvény-ellenesség, általános választójog, egyenlő választójog, felfüggesztett szabadságvesztés, helyi önkormányzati választás, kormányhivatal, méltatlanság, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség, Országgyűlés, passzív választójog, polgármester
Rovat: Szakma
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellensséget idéz elő, ha a méltatlan polgármester újraválasztható.
Termőföld kisajátítása ügyében döntött a Kúria
Dátum: 2020. szeptember 24.
Címkék: Alaptörvény, haszonbérlő, jogegységi eljárás, jogviszony, kártalanítás, kisajátítás, Kúria, termőföld, tulajdonosi részjogosítvány
Rovat: Napi
Termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási eljárásban a haszonbérlőnek kártalanítás közvetlenül nem állapítható meg.
Özvegyi nyugdíj ügyben döntött a Kúria
Dátum: 2020. szeptember 23.
Címkék: Alaptörvény, egészségi állapot, együttélés, életközösség, élettársak, házastársi közös lakás, özvegyi nyugdíj, Ptk., szülőtartás
Rovat: Napi
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultságot nem lehet kizárni önmagában amiatt, mert a súlyosan beteg jogszerző az utolsó másfél évben az őt ápolni képes és azt vállaló, a rászoruló szülőjéről való gondoskodási kötelezettségének eleget tevő gyermekénél élt.
Ellentmondásos a károkozói pótdíj szabályozása
Dátum: 2020. szeptember 16.
Címkék: Alaptörvény, alapvető jogok biztos, alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosa Hivatala, bonus-malus rendszer, fogyasztó, jogállamiság, jogbiztonság, károkozói pótdíj, kártörténeti adatok, kötelező biztosítás, közszolgáltatás, Magyar Autóklub, Magyar Biztosítók Szövetsége, mögöttes helytállási kötelezettség, ombudsman, pénzügyminiszter
Rovat: Napi
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA
Dátum: 2020. szeptember 14.
Címkék: alapjogi korlátozás, Alaptörvény, alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, demokratikus közvélemény, Gazdasági Versenyhivatal, igazságügyi miniszter, kormányrendelet, közérdek, média sokszínűsége, médiapluralizmus, Médiatanács, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás, objektív intézményvédelem, országgyűlési képviselő, összefonódás, sajtószabadság, tisztességtelen piaci magatartás, Tpvt., utólagos normakontroll
Rovat: Szakma
Az AB nyáron meghozott döntésében úgy ítélte meg, hogy lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.