Bejegyzések a ‘Alaptörvény’ címkével ellátva

AB: a bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást

Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla.

AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés

Az Alkotmánybíróság szerint az irreálisan magas bírság alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza az Alaptörvény által is elismert népszavazáshoz való joguk gyakorlásától.

Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?

A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.

A közigazgatási bíróságok illetékességéről döntött a Kúria

Az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg.

AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellensséget idéz elő, ha a méltatlan polgármester újraválasztható.

Özvegyi nyugdíj ügyben döntött a Kúria

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultságot nem lehet kizárni önmagában amiatt, mert a súlyosan beteg jogszerző az utolsó másfél évben az őt ápolni képes és azt vállaló, a rászoruló szülőjéről való gondoskodási kötelezettségének eleget tevő gyermekénél élt.

Ellentmondásos a károkozói pótdíj szabályozása

Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.

AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA

Az AB nyáron meghozott döntésében úgy ítélte meg, hogy lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.