Új szabadalmi rendszer van születőben, amely elindulása esetén minden eddiginél mélyrehatóbb változásokat fog indukálni az európai szabadalmi színtéren.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék. A döntéshez Juhász Imre, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Miklós, Sulyok Tamás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő sérelmet okozott a végrehajtó, amikor az érintett ügyben észszerű határidőn túl tett eleget a törvényben előírt beterjesztési kötelezettségének – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében felkérte a végrehajtót, fordítson kiemelt figyelmet azon ügyek bíróság elé terjesztésére, ahol a végrehajtást kérő nem tett eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének.
A Magyar Jogászgyűlés hitet tesz a jogállamiság mellett azzal, hogy jogállamot csak jogállami módon – az alaptörvény és a jogszabályok maradéktalan betartásával – lehet építeni – közölte Bánáti János, a Magyar Jogászgyűlés elnöke és Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az MTI-hez szombaton eljuttatott közös közleményében.
Bírói kezdeményezés nyomán az Alkotmánybíróság elé került a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése. A döntéshez Juhász Imre, Szívós Mária és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság egy, a jogalkotónak címzett alkotmányos követelmény megfogalmazásával elbírálta a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) és (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt, amelynek tárgya az általános gyülekezési tilalom fennállása volt a veszélyhelyzet idején. A döntéshez Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
A PCR- és az antigéntesztek egyes egészségügyi beavatkozások kapcsán történő előírásával, azok finanszírozásával összefüggésben foglalt állást az ombudsman.
Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
Az Európai Parlament felszólítja az unió tagállamait, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament készülő állásfoglalása, amelyet valószínűleg nagy többséggel szavaznak majd meg a héten a képviselők Strasbourgban. Az öt frakció által beterjesztett szöveg szerint az új törvény egy lépés az alapjogok teljes szétverése és a politikai cenzúra felé.
