E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A tájékoztatáshoz való jog előfeltétele a szociális biztonsághoz való jog biztosításának – szögezi le e speciális terület hatósági eljárásának részleteit kibontó és taglaló, a Wolters Kluwer gondozásában megjelent kötet ismertetője.
Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/39-41. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este benyújtotta a parlamentnek az Alaptörvény tizenharmadik módosításáról szóló javaslatot, amelynek elfogadása esetén a köztársasági elnök nem gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetén.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, dr. Tóth Géza által jegyzett Tettazonosság a büntetőeljárásban című kiadvány négy fejezetébe.
Alábbi cikkünkben 2024/1. számú Magyar Közlönyből és az Országgyűlés honlapjának az anyagai közül válogattunk.
A szerző alábbi cikkében a gyanúsítás előtti védői titkok alkotmányos értelmezésére tesz kísérletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei és a hazai (alap)jogi szabályozás összevetése alapján.
Benyújtotta a Fidesz-frakció a „szuverenitásvédelmi” jogszabálycsomagot. Három év börtönbüntetés járhat a külföldi kampánypénzekért. Kérdés, ez a jogszabály is az Európai Bíróságon jogellenesnek kimondott civiltörvény és a Stop Soros törvény sorsára jut-e.
A kollektív autonómia alkotmányos keretei, az abból folyó jogosultságok értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő „implementálása” tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel a nemzeti sajátosságoknak megfelelően is, de a gazdasági munkajog és a „közszféra munkajoga” tekintetében is. A tanulmány e tekintetben az állami szférára fókuszál: a közszférában dolgozók ugyanis minden jogállamban bizonyos fokú korlátozásokkal gyakorolhatják a kollektív jogokat a gazdasági versenyszféra munkajogához képest.
