Bejegyzések a ‘Alaptörvény’ címkével ellátva

A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie

A Teljes Ülésen a Kúria bírái és vendégelőadói mellett részt vett dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is.

Jogszabályfigyelő 2020 – 53. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/291–298. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2020 – 52. hét Koronavírus

Alábbi cikkünkben a 2020/283–290. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

Idei utolsó Teljes Ülését tartotta a Kúria

A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.

AB: a bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást

Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla.

AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés

Az Alkotmánybíróság szerint az irreálisan magas bírság alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza az Alaptörvény által is elismert népszavazáshoz való joguk gyakorlásától.

Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?

A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.

A közigazgatási bíróságok illetékességéről döntött a Kúria

Az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg.