Bejegyzések a ‘Alaptörvény’ címkével ellátva

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköző módon alkalmazta a Földforgalmi törvényt.

AB: a cikk és az illusztráció tartalmi kapcsolata alapján nem sérül a képmáshoz való jog

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Salamon László, és Stumpf István különvéleményt csatoltak.

AB: alkotmányellenes a zajterhelés aránytalan növelése

Az AB szerint a jogalkotó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta, hanem egy azon aránytalanul túlterjeszkedőt intézményesített.

AB: alaptörvény-ellenes az összbüntetés szabályozása

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (Btkátm.) 3. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatoltak Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás
Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 16.
Címkék: , , , , , ,
Rovat: ,

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése körében megállapította, hogy nem hirdethető ki az olyan nemzetközi szerződés, amely magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruház át.