Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva

Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat

Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.

A sérelemdíj összegének meghatározása

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. november 8.
Címkék: , ,
Rovat: ,

A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

AB: A közszereplőknek fokozott tűrési kötelezettségük van

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.075/2018/11. számú végzését, a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését. A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla és Szívós Mária.