A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt-ben foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű.
A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.773/2016/5. számú ítéletét. A döntéshez Horváth Attila, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András csatoltak párhuzamos indokolást.
A birtokvédelmi perek joggyakorlatát elemezte a Kúria összefoglaló véleményében és több esetben is rámutatott, hogy a bekért ítéletekből kitűnő megoldások nem minden esetben alkalmazhatók egyformán, illetve sokszor súlyosan méltánytalan helyzetet eredményez a jogszabályok szó szerinti értelemzése.
A bírói függetlenségről, a bíróság ügyelosztási gyakorlatáról és a közigazgatási bíróságok létrejöttéről is beszélt a Magyar Időknek adott interjújában Darák Péter, a Kúria elnöke.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a birtokvédelmi perek gyakorlatának összefoglalása és javaslatok megfogalmazása érdekében.
A terhelt azzal a magatartásával, hogy az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem a magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. Az ilyen cselekmény a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a büntetőügy terheltje nem büntethető – a Kúria eseti döntése.
A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.
