Birtokvédelem a bíróságokon-2.rész

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A birtokvédelmi perek joggyakorlatát elemezte a Kúria összefoglaló véleményében és több esetben is rámutatott, hogy a bekért ítéletekből kitűnő megoldások nem minden esetben alkalmazhatók egyformán, illetve sokszor súlyosan méltánytalan helyzetet eredményez a jogszabályok szó szerinti értelemzése.

A birtokvédelmi határozatok felfüggesztése

A Ptk. lehetőséget biztosít a jegyző által hozott birtokvédelmi határozat felfüggesztésére. A végrehajtás akkor függeszthető fel, ha a tényállás alapján a határozat megváltoztatása várható.[1] A végrehajtás felfüggesztését csak utólag tudják kérni a felek, mivel a Ptk. alapján a jegyző határozatát a meghozatalától számított 3 napon belül végre kell hajtani és arra a per megindításának kizárólag abban az esetben van hatálya, ha a jegyző rendelkezett a költségek, károk és hasznok viseléséről és a fél ezek megváltoztatására vagy a birtoklás miatt pert indított.

A kialakult gyakorlat miatt a jegyzők nem tartják be a 3 napos végrehajtási határidőt, ha valamely fél kezdeményezte a határozat megváltoztatását és keresetében a határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérte.[2] A joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált ügyekből megállapítható, hogy körülbelül az ügyek negyedében kérték a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A PKKB-n által elbírált ügyekben általában 2 hónapon túl született döntés a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, az összefoglaló véleményből kitűnik, hogy a vidéki bíróságokon általában gyorsabban elbírálták a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmeket.[3]

A joggyakorlat-elemző csoport arra a következtetésre jutott, hogy a törvényi rendelkezések ellenére nem általános a soron kívüli intézkedés, illetve amennyiben a jegyző 3 napon belül végrehajtja a határozatot, akkor a soron kívüli elbírálás kiüresedik, mivel a határozat már végrehajtásra kerül addigra, mire a bíróság dönthetne a felfüggesztésről.[4]

A joggyakorlat-elemző csoport rámutatott, hogy az Ákr. hatályba lépésével a birtokvédelmi határozatok végrehajtásában is nehézségek adódhatnak, ugyanis az Ákr. szabályait a birtokvédelmi eljárásokban is alkalmazni kell, vagyis az adóhatóság lesz a végrehajtó szerv. Ezzel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015 (II.16). Korm. rendelet azonban előírja, hogy a végrehajtásról a jegyző gondoskodik. A jegyzőnek tehát két lehetősége van, vagy megkeresi az adóhatóságot a végrehajtási eljárás foganatosítása érdekében, vagy saját hatáskörben folytatja le a határozat végrehajtását. Az előbbi esetben nem sok esély mutatkozik az eljárási határidő betartására. A joggyakorlat-elemző csoport szerint, ezért a jogalkotónak meg kell teremtenie az összhangot az anyagi és az eljárásjogi határidők között.[5]

A bíróságok általában a feleket sem hallgatják meg a határozat meghozatala előtt. Legtöbbször az alperes nyilatkozattételre vonatkozó felhívása is elmarad. A felfüggesztő határozatokat azonban minden esetben haladéktalanul megküldték a jegyző részére.[6]

A végrehajtás felfüggesztése körében a bíróságok általában a felek érdekeinek egybevetése alapján adtak helyt a kérelmeknek. A felfüggesztésre irányuló kérelem elutasítását pedig azzal indokolták, hogy nem várható a kérelem felfüggesztése. [7]

A bírósági gyakorlat szerint azonban a megváltoztatás esélyének előzetes mérlegelése egyfajta prejudikációnak tekinthető, ezért általában nem is ezzel indokolják döntésüket, hanem más indokot keresnek, illetve előfordul, hogy ideiglenes intézkedés keretében kerül sor a végrehajtás felfüggesztésére. Erre a Pp.alapján akkor van lehetőség, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg elérhető előnyöket.[8]

A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint azonban kizárólag abban az esetben van helye a határozat felfüggesztésének, ha annak megváltoztatása várható, ez nem tekinthető prejudikálásnak. Ha a bíróság a birtokláshoz való jog alapján úgy látja, hogy a határozatot várhatóan meg kell változtatni, akkor ezt a döntést fel kell vállalnia.[9]

A peres felek

A Ptk. alapján egyértelmű, hogy a perben fél az lehet, aki a jegyző előtti eljárásban részt vett. A felperesi és alperesi pozíciót az határozza meg, hogy melyik fél indította meg előbb a másik féllel szemben a határozat megváltoztatására irányuló keresetet.

A bíróságok gyakran találkoznak azonban azzal, hogy a perben már olyan személyek kívánnak részt venni, akik a jegyző előtti eljárásban nem vettek részt. (például felperes házastársa). Ezekben az esetekben az ügy egyedi körülményeitől függően a bíróságok többféle megoldás közül választottak. Gyakori volt a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, ha a keresetben olyan személy került felperesként feltüntetésre, aki a jegyző előtti eljárásban nem vett részt. A bíróság több esetben hiánypótlási felhívás kiadását követően utasította el a keresetlevelet, ha a felperes olyan alperes ellen indította meg a pert, aki nem vett részt a jegyző előtti eljárásban.[10]

Előfordulhat azonban, hogy a per tárgya vagy más folyamatban lévő per indokolja a jegyző előtti eljárásban részt nem vett személyek perben való részvételét. Ilyen például, ha a per tárgya nem kizárólag a jegyző határozatának felülvizsgálata és az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van.[11]

A Ptk. nem ír elő kötelező perben állást, ezért a határozat megváltoztatása iránti perben nem kell a jegyző előtti eljárás minden szereplőjét perbe vonni. Pertársaság esetén a felek általában tulajdonostársak vagy házastársak, akik közösen érvényesítenek igényt.[12]

Bekövetkezhet változás a felek személyében, például az ingatlan tulajdonának átruházása esetén. A felperes kérte az elsőfokú bíróságtól az új tulajdonosok jogutódkénti perbevonását, akik azonban nem akartak perbe lépni. A bíróság nem döntött a kérdésben, de ítéletében kifejtette, hogy a perben kizárt a jogutódlás, mert a kereset a határozat megváltoztatására irányul és a jegyző egy adott pillanatban fennállt birtokállapotot bírált el, így a per is arra vonatkozik. A másodfokú bíróság nem értett egyet ezzel a döntéssel és a jogutódlás megállapítására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A Kúria szerint azonban minden esetben az adott ügy egyedi körülményeitől függ, hogy a jogutódlás kérdése megállapítható-e.[13]

A leggyakrabban tulajdonosváltozás, keresetváltoztatás, vagy a perek egyesítése miatt került sor a felek változására.[14]

A joggyakorlat-elemző csoport rávilágított a társasházak birtokvédelmi eljárásban való részvételével kapcsolatos jogbizonytalanságra. A bekért ítéletekből kitűnik, hogy nem egységes a bírósági gyakorlat annak megítélésében, hogy a társasház a birtokvédelmi perben félként részt vehet-e.[15]

A Kúria a kérdés eldöntésekor a per tárgya szerint tett különbséget az egyes perek között. A joggyakorlat-elemző csoport úgy foglalt állást, hogy az ingatlan tulajdonjogát érintő, ingatlan-nyilvántartási bejegyzést igénylő perekben szükséges az összes tulajdonostárs perben állása. Ezzel szemben a Tht. alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos birtokvédelmi perekben a társasház perben állhat, ha a jogvita eldöntése a közös tulajdonban álló ingatlanrésszel kapcsolatos, vagy a birtokháborítás a társasház minden tulajdonosát érinti.[16]

A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának esetei

A Kúria a régi Pp. által meghatározott 10 okból 6-ot talált alkalmazhatónak a birtokvédelmi perekben. A kizárt joghatóságot, a bírósági hatáskör és illetékesség hiányát, a megelőző eljárás szükségességét, illetve az idő előtti és bírósági úton nem érvényesíthető követelést a birtokvédelmi perekben nem lehet értelmezni.

res iudicatával kapcsolatban a bíróságok akkor utasították el a keresetlevelet, ha a jegyzői határozattal kapcsolatban a felperes másik pert is indított, amely folyamatban volt a másik per megindításakor. A másik esetben azonban a másodfokú bíróság szerint jogszerűtlenül került elutasításra a keresetlevél, mert az újabb per egy másik birtokháborítási cselekmény miatt volt folyamatban és a felperes keresete nemcsak az eredeti állapot helyreállítására irányult, hanem az alperesek eltiltását is kérték.[17]

jogképesség hiánya szinte kizárólag a társasházakkal kapcsolatban merült fel. A joggyakorlat-elemző csoport megismételte, hogy a társasháznak korlátozott a perbeli jogképessége és kizárólag a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben léphet fel a tulajdonostársak képviseletében.[18]

Meghatározott személyek perbenállása vagy ennek hiánya akkor jelentkezik, amikor a fél olyan személlyel szemben indítja meg a pert, aki nem vett részt a jegyző előtti eljárásban. Egy különleges esetben a jegyző határozata nem tartalmazott kötelezettet, ezért az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A Kúria azonban felülbírálta a döntést és kötelezte az elsőfokú bíróságot a per folytatására, mivel ebben az esetben a Ptk. szó szerinti értelmezése lehetetlenné tette volna, hogy a jegyző végrehajtott határozata ellen a kötelezettek jogorvoslattal éljenek.[19]

perindítási határidővel kapcsolatban az igazolási kérelem előterjesztése okozott problémát. A régi Ptké. megteremtette ennek lehetőségét, és a Legfelősbb Bíróság is elvi bírósági határozatban mondta ki, hogy igazolási kérelemnek helye van, de a kikristályosodott joggyakorlatot csak az új Ptk-ba emelte be a jogalkotó. [20]

Jellemző volt az ügyekben a keresetlevél tartalmi hiánya is. A tartalmi hiány a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél tartalmi hiányát, az illetékhiányt és a meghatalmazás csatolásának hiányát foglalja magában.

Az illetékhiány például akkor merülhet fel, amikor a felperes nem kizárólag a jegyzői eljárásban részt vett személlyel szemben indítja meg a pert és a perben a közigazgatási eljárás során megfizetett illetéket minden alperesre vonatkozóan be akarja számítani a peres eljárás illetékébe. Erre azonban az Itv. szerint csak a közigazgatási eljárásban részt vett alperes esetén van lehetőség.[21]

A Kúria szerint nincs helye az illeték beszámításának, ha az illetéket nem a fél fizette meg a jegyző előtti eljárásban, mivel arra az eljárást kezdeményező fél köteles és nem szolgálhat javára a más általi teljesítés.[22]

A meghatalmazás hiányára vonatkozóan a joggyakorlat elemző csoport hibásnak tartotta azt a bírósági gyakorlatot, ha a meghatalmazás kizárólag a birtokvédelmi eljárásra terjedt ki, azonban azt a peres képviseletben meghatalmazásként csatolták. A Kúria szerint ebben az esetben hiánypótlási felhívást kell kiadni a meghatalmazás szövegének tisztázása érdekében.[23]

A hiányos kereset miatt akkor utasítja el a bíróság a keresetlevelet, ha a felperes a hiánypótlásra visszaadott keresetlevelet a hiánypótlási határidőben nem teljesíti vagy a keresetlevelet ismételten hiányosan adja be. Az új Pp. azonban hiánypótlás nélküli visszautasítást ír elő a jogi képviselő által előterjesztett hiányos keresetlevél esetén. A járásbíróságok előtt jogi képviselő nélkül eljáró félnek azonban hiánypótlásra kell visszaadni a keresetlevelet, ha az hiányos, vagy ha a fél nem csatolta a kötelező mellékleteket, illetve nem fizette meg az illetéket.[24]

[1] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 10. oldal

[2] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 11. oldal

[3] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 11. oldal

[4] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 12. oldal

[5] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 12. oldal

[6] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 12. oldal

[7] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 12. oldal

[8] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 13. oldal

[9] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 13. oldal

[10] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 13. oldal

[11] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 13. oldal

[12] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 14. oldal

[13] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 14. oldal

[14] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 15. oldal

[15] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 16. oldal

[16] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 16. oldal

[17] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 17. oldal

[18] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 17. oldal

[19] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 18. oldal

[20] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 18. oldal

[21] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 19. oldal

[22] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 19. oldal

[23] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 19. oldal

[24] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 20. oldal

Kapcsolódó cikkek:


2020. január 1-jével megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás
2019. november 14.

2020. január 1-jével megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás

A törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás, mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó, mint jogállás megszűnik.