Bejegyzések a ‘jogeset’ címkével ellátva

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2021. február 26.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2021. február 19.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,

Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet - a Kúria eseti döntése.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.

Kúriai értelmezés a szexuális erőszakról

A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja – a Kúria eseti döntése.

A közlekedés biztonságát veszélyeztető növényzettel kapcsolatos szabályozás nem minősül helyi közügynek

A közúti közlekedési törvény a közlekedés biztonságát veszélyeztető növényzettel kapcsolatos szabályozást kiemelte a helyi közügyek köréből, ami az önkormányzati rendeletalkotást a növényzet közlekedésbiztonsági szempontú eltávolítása tekintetében kizárja – a Kúria eseti döntése.

A keresetkiterjesztés tilalma

A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.

Közös veszélyhelyzet az öröklési jogban

Nem állapítható meg a közös veszélyhelyzet mint az öröklésből való közös kiesési ok abban az esetben, ha az egyik örökhagyó a hirtelen fellépő rosszulléte miatt nem tud segítséget nyújtani a másiknak és nincs olyan közös kiváltó ok, amely a két halálesetet előidézte – a Kúria eseti döntése.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje

Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni – a Kúria eseti döntése.

A munkáltató személyében bekövetkező változás és a tájékoztatási kötelezettség

A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.