Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően a határozathirdetésre kitűzött tárgyaláson a tárgyalást újból megnyitja, úgy gondoskodnia kell a meg nem jelenő fél szabályszerű idézéséről, akként, hogy a tárgyalást elhalasztja és arra a feleket szabályszerűen idézi – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 2. § (6) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 72. § (5) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, az adóhatóság eljárásában vizsgálta a felperes beszerzéseit és teljesítéseit. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes adóbírságot szabott ki a felperesre, aki az ellene benyújtott keresetében tisztességes ügyintézéshez fűződő alapjoga egyes részjogosítványának megsértését állította, továbbá előadta, hogy az alperes megsértette tényállástisztázási kötelezettségét, a bizonyítékokat helytelenül értékelte és a felperes javára szolgáló bizonyítékokat nem vette figyelembe.
Az elsőfokú a 2023. szeptember 12-én megtartott tárgyaláson a tárgyalást határozathirdetésre halasztotta, a feleket azzal a figyelmeztetéssel értesítette erről, hogy a tárgyalásról való távolmaradásuk nem képezi akadályát a határozat kihirdetésének. A berekesztést követően a felperes 2023. szeptember 14. napján beterjesztett érdemi nyilatkozatában a tárgyalás újbóli megnyitását és a nyilatkozatában hivatkozott releváns iratok beszerzését indítványozta. A bíróság 2023. október 11-én a határozathirdetésre elhalasztott tárgyalást az alperesi képviselő jelenléte mellett ismételten megnyitotta. Megállapította, hogy szabályszerű értesítés ellenére a felperes jogi képviselője nem jelent meg, majd ismertette a felperes beadványát, melyre az alperes érdemben reagált, és kérte egyebekben a felperes legutóbbi beadványában előterjesztett bizonyítási indítvány mellőzését. Ezt követően a bíróság a tárgyalást újból berekesztette, majd meghozta és a bíró nyilvánosan kihirdette az ítéletet, melyen jogszerűnek találta az alperes határozatát.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint az elsőfokú bíróság olyan eljárási jogszabálysértést követett el, amely kihatott a jogerős ítélet érdemére és hatályon kívül helyezése a megsértett eljárási szabály miatt feltétlenül indokolt. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette, határozathirdetésre azt elhalasztotta, azonban arra a feleket csak értesítette. Ehhez képest 2023. október 11-én nemcsak az ítéletet hirdette ki, hanem a tárgyalást újból megnyitotta és nem volt tekintettel arra, hogy a felperes nem volt szabályszerűen idézve, hanem csupán értesítve. A Kp. és a Pp. különbséget tesz idézés és értesítés között, a Kp. 59. § (1) bekezdése szerint a bíróság a feleket a per tárgyalására idézi, és a Kp. 72. § (5) bekezdése értelmében a tárgyalást a fél távollététben csak abban az esetben lehet megtartani, ha szabályszerű idézésére sor került. Az idézés szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást el kell halasztani és a tárgyalás határnapját újból kitűzni, amelyre a feleket idézni kell. Lényeges különbség, hogy értesítés esetén nincs mulasztás, míg idézés esetében van. A tárgyalás újra nyitása esetében az elsőfokú bíróságnak idézést kellett volna küldenie a felek részére. Az újból nyitott tárgyalás során a bíróságnak azt kellett volna rögzítenie, hogy a felperes szabályszerű idézésére nem került sor, ezért intézkednie kellett volna a tárgyalás elnapolása iránt. A bíróság a felperest a bizonyítási indítványok tekintetében nem nyilatkoztatta, nem volt biztosítva a felek egyenjogúsága, mellérendeltsége, a megfelelő részvétel, illetve a fegyverek egyenlőségének követelménye, ezzel sérült a tisztességes eljárás elve.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog sérelmét eredményezheti olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi szabály megsértése, amely az eljárás valamelyik szereplője (jellemzően valamelyik fél) számára többletjogosultságot biztosít, vagy őt éppen valamilyen fennálló jogától vagy jogosultságától fosztja meg (pl. bizonyítás kérdésében). A tisztességes eljárás jogát csak az a bírói mulasztás sérti, amely akadályozza, illetve szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a peres felek perbeli cselekményeit.
A Kp. 2. § (6) bekezdése értelmében „A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak”. A tárgyalás berekesztése terén a Kp 76. § (1) bekezdés szerint, ha a per határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti és a feleket erre figyelmezteti. Ha a bíróság valamely kérdés további tárgyalását tartja szükségesnek, lehetőség van a tárgyalás újbóli megnyitásának. Ha erről dönt a bíróság, akkor új tárgyalási határnap kitűzéséről kell gondoskodnia, amelyre a Kp. 59. § (1) bekezdése alapján a feleket idézni kell. A Kp. 72. § (5) bekezdése értelmében a tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti. E rendelkezés szerint tehát a tárgyaláson a felek jelenléte nem kötelező, amennyiben azonban valamelyik fél a tárgyaláson nem jelenik meg, a tárgyalás megtartására és ítélet meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalásról távol maradt fél idézése szabályszerű.
A határozat kihirdetésre szóló értesítés nem azonos az idézéssel, ezért a Kúria a berekesztett tárgyalás újbóli megnyitása következtében tartott tárgyalásra vonatkozó idézés hiányát, olyan súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértésnek minősítette, amellyel sérült a tisztességes eljárás követelménye is. Mindezek alapján a Kúria a jogszabálysértő ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.I.35.291/2023/9.) a Kúriai Döntések 2024/5. számában 119. szám alatt jelent meg.
