Ha a bíróság pergátló akadályt nem észlel, és ezért nem hoz külön perorvoslattal támadható, a keresetlevelet visszautasító végzést, az ügy érdemében hozott határozatában kell számot adnia arról, hogy miért nem volt alapos az alperes elsődleges védekezése – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 2. § (4) bekezdés, 42. § (2), (4) bekezdés, 48. § (1), (2) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény 346. § (4), (5) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, a felperes közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti kérelmet terjesztett elő, amihez az elsőfokú hatóság nem járult hozzá. Ezt a döntést a felperes fellebbezésére eljárt alperes helybenhagyta.
A felperes a 2022. december 1-jén átvett határozattal szemben 2022. december 21-én keresetlevelet terjesztett elő a kormányhivatalokkal való elektronikus kapcsolattartásra szolgáló IKR-rendszeren keresztül, a kormányhivatal 2022. december 22-én a keresetlevelet az alperes részére továbbította. A felperes az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, a közterület-használati engedély megadását kérte, másodlagosan pedig az első- és a másodfokú határozatok megsemmisítése mellett az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését indítványozta. Az alperes elsődlegesen a keresetlevél nem megfelelő helyen, elektronikusan, de nem a megfelelő formában való előterjesztése, illetve annak elkésettsége miatti visszautasítását, míg az ügy érdemében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a keresetlevél visszautasításának indoka nem áll fenn, mivel az 2022. december 22-én megérkezett az alpereshez. Ezen túlmenően az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesnek a védiratában hivatkozott, a keresetlevél visszautasítására vonatkozó érvei körében az ítélet indokolást nem tartalmazott.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes álláspontja szerint a törvényszék ítélete a jogorvoslati kioktatás releváns rendelkezéseinek mellőzésével sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bekezdését. Kiemelte, hogy elsődleges érve szerint a keresetlevél a nem megfelelő helyen történő előterjesztés okán elkésett, ezért a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti visszautasításának lett volna helye. Az alperes eljárási jogainak sérelmével járt az, hogy a törvényszék mellőzte az elkésett felperesi kereset visszautasítását.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy az alperes elsődleges védekezése védiratában a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítására irányult. A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatása azt egyértelműen tartalmazta, hogy a keresetlevelet az elsőfokú hatósághoz kell elektronikusan benyújtani. A felperes a keresetlevelet a kormányhivatalokkal való elektronikus kapcsolattartásra szolgáló IKR-rendszeren keresztül terjesztette elő, amit a kormányhivatal továbbított az alperes részére továbbította. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg az elsőfokú hatósághoz. A jogerős ítélet a keresetlevél visszautasítása mint pergátló akadály körében indokolást egyáltalán nem tartalmaz, mindösszesen a tárgyalási jegyzőkönyvben került rögzítésre, hogy a keresetlevél 2022. december 22-én megérkezett az alpereshez. Ezt követően a bíróság az ügy érdemében hozott döntést.
A Kúria kiemelte, hogy a Kp. 42. § (1) és (4) bekezdései szerint a védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz; ha keresetlevél nem felel meg a követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni. Következésképpen, ha a bíróság pergátló akadályt nem észlel, és ezért nem hoz külön perorvoslattal támadható, a keresetlevelet visszautasító végzést, az ügy érdemében hozott határozatában (ítéletében) kell számot adnia arról, hogy miért nem volt alapos az alperes elsődleges védekezése. Abból, hogy a bíróságnak a kereseti kérelemről kell döntenie, nem következik, hogy az alperest ne illetné meg az indokolt döntéshez való jog a perakadályra való hivatkozása körében. Az alperes a per során nem kap a perakadály fennállásának hiányát megállapító önálló jogorvoslattal támadható végzést, így a bíróság álláspontját csak az ügy érdemében hozott határozatból ismerheti meg, és azt csak az ügy érdemében hozott határozattal szembeni jogorvoslatban kifogásolhatja.
Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell a pergátló akadályok fennálltát, illetve hiányát. Az elsőfokú bíróságnak – amennyiben erre a következtetésre jut – az ítéletében részletes indokolást kell adnia a pergátló akadályok fennállásának hiányáról, ezt követően foglalhat állást az ügy érdeméről.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.III.37.608/2023/6.) a Kúriai Döntések 2024/5. számában 124. szám alatt jelent meg.
