Bejegyzések a ‘Kp.’ címkével ellátva

A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv célja a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságainak a vizsgálata a koncesszió intézményén keresztül, valamint a közigazgatás szerződéseinek területén az egyes nemzeti jogrendszerek és az uniós közbeszerzési jog szemléletének, fejlődési irányának és egymásra való hatásainak a feltárása. Cikksorozatunk első részében a könyv bevezetőjét olvashatják el. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Az elektronikus úton előterjesztett beadvány érkezésének időpontja Koronavírus

A beadvány érkezésének időpontja az az időpont, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás visszaigazolást küldött – a Kúria eseti döntése.

Eljárásjogi változások a szigorított védekezés időszakában Koronavírus

Változnak a polgári peres eljárásban, a végrehajtási eljárásban, közjegyzői eljárásokban alkalmazandó szabályok és a közigazgatási bírósági eljárásai is.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Ingatlanjog II. – Az ingatlanügyi hatóság vizsgálatának keretei

Mit tehet és mit nem az ingatlanügyi hatóság? Mi minősül az okiratokból való megállapításnak és mikortól lehet már bizonyításról beszélni? Többek között ez is kiderül az Ingatlanjog II. című kötet mai részletéből.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.

A keresetkiterjesztés tilalma

A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.

A büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása

Kivételesen kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére, amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az ügy összes körülményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az ugyanabból vagy – ténybeli és jogi okból – összefüggő jogviszonyból indult büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása a közigazgatási jogvitában szükséges és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kizárólag a büntető ügyben eljáró bíróság döntése alapján győződhet meg a bizonyítékok beszerzésének jogszerűségéről.

Szakvélemény felülvizsgálata közigazgatási perben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti.

Közigazgatási bíróság illetékessége

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.