A felek kellő informáltsága a közigazgatási perekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság köteles a védiratot a felperessel közölni és a további beadványok benyújtására tizenöt napnál nem rövidebb határidőt biztosítani – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, 2018-ban egy ingatlanra adásvételi szerződést kötött egy cég (Kft., amelynek a felperes korábban egyszemélyes tulajdonosa volt) és a felperes. A Kft. később pert indított az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása (eredeti állapot helyreállítása) iránt. A Fővárosi Törvényszék 2020-ban az adásvételi szerződéstől történő elállás jogcímén elrendelte a felperes 1/1 arányú tulajdonjogának törlését és a Kft. 1/1 arányú tulajdonjogának bejegyzését.

A felperes szintén 2020-ban a társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez, aki értesítette a felperest arról, hogy a kérelmet a rangsorban megelőző beadványok elintézéséig érdemi ügyintézés nélkül függőben tartja, és széljegy fenntartással nyilvántartásba helyezi, mivel az ingatlan tulajdoni lapján a Fővárosi Törvényszék végzése alapján perindítás ténye szerepel, annak törléséig a társasház nem szüntethető meg.

Időközben megszületett a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete, ami alapján az alperes a Kft. 1/1 tulajdoni hányadát adásvételi szerződéstől elállás jogcímén bejegyezte. Az alperes ezért a felperes társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét visszautasította. Úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet szerint a perbeli ingatlan tulajdonosa nem a felperes, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja (az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz) alapján a kérelem visszautasításának volt helye.

A felperes keresete

A felperes az alperesi végzés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A társasház megszüntetése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem kapcsán kifejtette, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor nem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat tekintette irányadónak az eljárása során, hanem olyan bírósági ítéleteket, amelyek végrehajthatóságáról meg sem győződött. Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a végzésében foglaltakat.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság tájékoztatást nyújtott arról, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdése szerint az egyszerűsített pert tárgyaláson kívül bírálja el, továbbá, hogy hivatalbóli vizsgálat, illetve bizonyítás szükségessége nem merült fel. Egyúttal felhívta a feleket arra, hogy amennyiben további nyilatkozatot, észrevételt, indítványt kívánnak előterjeszteni, úgy azt a végzés közlésétől számított 15 napon belül tehetik meg. Az alperes védiratát azonban a felperessel nem közölte.

Az eljárás során a bíróság a felperes keresetét elutasította. A társasház megszüntetése és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasítását vizsgálva megállapította, hogy – a tulajdoni viszonyokra vonatkozóan kifejtettekre tekintettel – e kérelem nem a jogosulttól származik.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint ő tárgyalás tartását kérte, ugyanakkor az elsőfokú bíróság arról tájékoztatta, hogy az egyszerűsített pert tárgyaláson kívül bírálja el. Az elsőfokú bíróság az alperes védiratát a részére nem küldte meg, ezzel megsértette a Kp. 77. § (5) bekezdésében foglaltakat. Eszerint a per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mulasztása nyomán a tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérült.

A Kúria megállapításai

A Kúria megalapozottnak találta a felülvizsgálati kérelmet. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság arról helytállóan nyújtott a feleknek tájékoztatást, hogy az alperes végzésének felülvizsgálatára irányuló kereset elbírálása során az egyszerűsített per szabályait kell alkalmaznia, azaz a pert a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálja el, ugyanis a Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján a bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító  döntésével kapcsolatos perben.

A tárgyaláson kívüli elbírálás szabályainak alkalmazása esetén a Kp. 77. § (5) bekezdése rendelkezésből következően a bíróság nem mellőzheti a védirat közlését, ennek elmulasztása az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül. A felek tisztességes eljáráshoz való jogának egyik eleme, hogy a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra megfelelő határidőn belül nyilatkozhassanak. E rendelkezés a felek kellő informáltságát írja elő, amelynek a közigazgatási perekben alkalmazott egyik konkretizált szabálya az, hogy a bíróság közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát (védiratát) a felperessel.

Megalapozottan sérelmezte a felperes, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályainak megsértésével nem közölte vele az alperes védiratát, ezáltal nem adott arra lehetőséget, hogy az azzal kapcsolatos nyilatkozatait megtegye. Így a felperes iratmegismeréshez, nyilatkozattételhez fűződő garanciális jellegű eljárási jogai sérültek. Az ilyen eljárási jogszabálysértés a Kúria előtti rendkívüli perorvoslati eljárásban nem korrigálható, hiszen a tárgyaláson kívüli eljárás során az írásbeli nyilatkozatok megtételének és az eljárásban résztvevők általi megismerésének kiemelten fontos szerepe van. A felek és más perbeli személyek személyes részvétele és szóbeli nyilatkozattétele nélkül folyó eljárásforma esetén ugyanis az írásban előterjesztettek képezik a perbe vitt tény- és jogkérdésekről való döntés alapját. Mindezek alapján a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.504/2022/4.) a Kúriai Döntések 2023/2. számában 48. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 77. § (5) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 24.

A jövedelempótló járadékfizetési kötelezettség véghatárideje

A nyugdíjkorhatár elérése csak abban az esetben jelentheti a jövedelempótló járadékfizetési kötelezettség végső időpontját, ha már előre teljes bizonyossággal lehet számolni azzal, hogy az a jövedelemszerző tevékenység megszűnését eredményezi – a Kúria eseti döntése.
2023. február 17.

Képmás felhasználása engedély nélkül

A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e – a Kúria eseti döntése.