Alábbi cikkünkben a 2021/9–11. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.
Kivételesen kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére, amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az ügy összes körülményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az ugyanabból vagy – ténybeli és jogi okból – összefüggő jogviszonyból indult büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása a közigazgatási jogvitában szükséges és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kizárólag a büntető ügyben eljáró bíróság döntése alapján győződhet meg a bizonyítékok beszerzésének jogszerűségéről.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti.
Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.
A megújult kereső segítségével technikailag minden egyes anonimizált határozat tartalma is indexálásra kerül, ezáltal a határozatok tartalmában is megvalósul a felhasználó által beállított keresés. A keresési lehetőségek bővítése révén lehetőség van a jogszabályhely-alapú és a szabadszöveges keresésre is.
Alábbi cikkünkben a 2020/213–217. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Az elektronikus perekre történő átállás jelentős próbatétel elé állította a jogásztársadalmat, úgy a bíróságokat, mint a jogi képviseletet ellátó ügyvédeket, ügyvédi irodákat.
Magyarország törvényes indok nélkül nem biztosítja a nem-, és névváltoztatás lehetőségét a külföldi állampolgárok számára, ezzel megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogot – állapította meg az EJEB.
A Kúria a korábbi határozatában azt mondta ki, hogy a közjegyző által a felek nyilatkozata alapján nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatnak minősül, ez azonban nem zárja ki, hogy az idegenrendészeti hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja ahhoz, hogy az érintett személy családtagként történő tartózkodását elfogadja.