Bejegyzések közigazgatási per címkével


2021. november 22. Szakma

A központi rendszer hibája esetén a keresetlevelet nem lehet visszautasítani

Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.

2021. szeptember 30. Szakma

Jogerős ítélet a Klubrádió frekvenciapályázatának ügyében

A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.

A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma
2021. április 21. Szakma

A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében a közigazgatási szerződés fogalmáról olvashatnak a hazai jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Ki perelhet a felszámolás alatt álló cég nevében?
2021. február 1. Napi

Ki perelhet a felszámolás alatt álló cég nevében?

Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő – a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem – állapította meg a Kúria.