Jogutódlás közigazgatási perekben


A jogutódlás megállapításának elmaradása, az alperes személyének meghatározása lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a NAV vámhivatali ellenőrzés keretében megvizsgálta a gépjármű szállítmányát és megállapította, hogy 1008 db papírkarton doboz, összesen 3024 kg mennyiségű fürtös paradicsom teljes mértékben jelöletlen. Erről értesítette a kormányhivatalt (elsőfokú hatóság), aki élelmiszerlánc felügyeleti eljárás keretében forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat, valamint a forgalmazott tétel azonnali megsemmisítését rendelte el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (alperesi jogelőd) az elsőfokú határozatot helybenhagyta, majd a bírósági úton is az alperesi jogelőd igazát állapították meg. Ezt követően az elsőfokú hatóság a felperest közel 7,5 millió Ft élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte. Az alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében elsődlegesen e jogerős határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte, sérelmezte az ügyintézési határidő elhúzódását, mivel az első- és a másodfokú határozat meghozatala között 2 év 1 hónap telt el. Az alperes bejelentette a határozat meghozatala óta az alperes személyében a közigazgatási határozat alapját képező közigazgatási ügyben bekövetkezett jogszabályi jogutódlást.

Az elsőfokú bírósági eljárás

A törvényszék az alperesi jogelőd másodfokú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, a jogsértés orvosolhatatlansága miatt új eljárás lefolytatását nem rendelte el. Megállapította, hogy a felperesnek a tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga csorbult a késedelmes ügyintézés miatt, mivel az alperes a kötelezően betartandó eljárási határidőket minden indok és ésszerű ok nélkül sokszorosan túllépte.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként arra hivatkozott, az elsőfokú bíróság az alperesi jogutódlásról annak ellenére nem rendelkezett, hogy ellenkérelmében a jogszabályváltozás miatt bekövetkezett jogutódlást bejelentette. Az alperes személyének téves meghatározása, valamint a jogutódlás megállapításának hiánya lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.

Vitatta továbbá, hogy a fellebbezési határidő túllépése az ügy érdemére kihatott volna, mivel az eljárási határidők betartása esetén sem születhetett volna más döntés. A felperes jogai nem csorbultak, inkább előnyhöz jutott azzal, hogy a jogerős határozat alapján a bírságot csak később kellett megfizetnie. Az ítélet nem tartalmazza, hogy az ügyféli jogok érvényesíthetősége milyen csorbát szenvedett, milyen kötelezettséget vagy hátrányt okozott a felperesnek.

A felperes nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a jogutódlásról külön végzést nem hozott, azonban álláspontja szerint ez nem lehet az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, mivel a jogutódlás a közigazgatási szakban bekövetkezett, a keresetlevelet a jogutód alperes továbbította a bíróság felé, így az alperesi hatóság önmaga helyezkedett az alperesi pozícióba. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Alaptörvényben deklarált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból következik, hogy a jogalkotó által meghatározott határozathozatali és szankció alkalmazási határidő elmulasztásának jogkövetkezményét a jogszabályi kötelezettségüket határidőben nem teljesítő hatóságok, ne az ügyfelek viseljék.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Az ügyben még alkalmazandó régi Pp. szabályai szerint, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. A közigazgatási perben a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A hatósági hatáskör címzettjében bekövetkezett változás közigazgatási anyagi jogi alapú jogutódlást eredményezhet. Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik.

A közigazgatási anyagi jog változása alapján bekövetkező jogutódlásban, mint a jogutódlás sajátos esetében a peres felek nyilatkozatának és szándékának a jogutódlás érdemére nézve nincs jelentősége. Ebben az esetben valamennyi körülményt a jogszabály rendelkezése pótolja, illetve határozza meg, a felek nyilatkozatától a jogutódlás ténye nem függ. Ebből az is következik, hogy a bíróságnak a jogutódlás kérdésében a jogutód személyét a jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag meg kell állapítania, az ehhez szükséges adatokat a felek bejelentése, illetőleg a jogszabályváltozás vizsgálata szolgáltathatja. A jogutódlás megállapításához nincs szükség sem a jogelőd, sem a jogutód, sem pedig a felperes perbeli nyilatkozatára, a bíróság döntése a jogutód tekintetében megállapító jellegű. A jogutód személyének megállapítása a peres fél személyében bekövetkezett változást jelent. Az ilyen végzés – megállapító jelleg ellenére – a per lefolytatása szempontjából alapvető jelentőségű, az alperes személyének téves meghatározása az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti.

Az alperes a keresetlevélre tett ellenkérelmében jelentette be, hogy 2017. január 1. napjával az alperesi jogelőd hatáskörét a Pest Megyei Kormányhivatal vette át, így jelen perben az alperesi jogelőd jogutódja. Az elsőfokú bíróság az alperes által közölt jogszabályi jogutódlás ellenére nem vizsgálta a hatásköri kérdéseket, a perbeli jogutód személyét alakszerű végzéssel nem állapította meg annak ellenére sem, hogy a felperes a keresetlevelet az alperesi jogelőddel szemben terjesztette elő. Az alperes személyében történt változás vizsgálata, értékelése és eredményének megállapítása elmaradt, mely az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértését jelenti, mindezért a Kúria a támadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.VI.38.046/2021/5.) a Kúriai Döntések 2022/8. számában 224. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1952. évi III. törvény 61. §, 62. §, 63. §, 64. §, 65. §, 324. § (1) bekezdés, 327. § (2) bekezdés, 328. § (1) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 22.

A társaság tagjainak autonómiája és a Ptk. alkalmazása

A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. Ezért ezek olyan lényeges garanciális szabályoknak minősülnek, amelyeknek a megsértése főszabályként a határozat hatályon kívül helyezését megalapozó súlyos jogsértésnek minősül – a Kúria eseti döntése.