Bejegyzések a ‘EJEE’ címkével ellátva

Bűnüldözési céllal gyűjthetők a telefonos ügyféladatok

A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.

Franciaországban is sértik az emberi jogokat a börtönkörülmények

Az EJEB múlt heti döntésében több ezer euró megfizetésére kötelezte a francia hatóságokat. Az EJEB-hez 32 elítélt fordult azt állítva, hogy a börtönök túlzsúfoltsága sérti az EJEE-ben garantált emberi jogaikat.

Megsértették a Kutyapárt véleménynyilvánítási jogát

Az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a Kutyapárt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor megtiltotta számára a Szavazz érvénytelen appon keresztüli szabad véleménynyilvánítást.

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az EJEB szerint mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez.

A nagyszülővé válás joga nem emberi jog

A kifogásolt, a külföldi mesterséges megtermékenyítést lehetetlenné tévő jogszabály, illetve döntés nem érintette a kérelmező egyezményben védett jogát, így a kérelem e része ez okból nem vizsgálható tovább.

Állatkísérletről és botoxról döntött az EJEB

A svájci médiahatóság megállapította, hogy a botoxos plasztikai kezeléssel foglalkozó, egészségügyi tájékoztató műsorban meg kellett volna említeni, hogy a készítmények előállítása során állatokon tesztelik az erős idegmérget. A Bíróság szerint a médiahatóság javaslata annak érdekében született, hogy a nézők megalapozott véleményt alkothassanak a kezelésről. Szankciók hiányában ez nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.

A hozzájárulás érvénytelenségéről döntött az EUB

Az EUB kimondta, hogy nem tekinthető érvényesnek az érintett hozzájárulása, ha a jelölőnégyzet előre ki van pipálva, még akkor sem, ha az érintettet tájékoztatták, hogy a pipát eltávolíthatja.