Bejegyzések EJEE címkével

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az internet jogalkalmazói szemmel – az EJEB online térben elkövetett személyiségi jogsértéseket érintő gyakorlatáról
2023. július 3. Világjogász

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az internet jogalkalmazói szemmel – az EJEB online térben elkövetett személyiségi jogsértéseket érintő gyakorlatáról

A tanulmány célja a jogalkalmazók számára rövid áttekintést nyújtani az Emberi Jogok Bírósága szerteágazó gyakorlatának arról a szeletéről, amely kifejezetten az online térben megvalósult személyiségi jogsértéseket érinti. Ebből következően elsősorban azoknak a jogeseteknek, illetve vizsgálati szempontoknak a bemutatására koncentrál, amelyek az internet szerepéből és a közösségi kommunikációból fakadó sajátosságokat tükrözik. Nem terjed ki azokra a jogesetekre, amelyekben az internetes felületnek az értékelésben nincs jelentősége, az online platformtól függetlenül megfogalmazott elvekre és tesztekre pedig csak korlátozottan, a döntések értékeléséhez szükséges mértékben tér ki. A feladat jellegére figyelemmel igyekszünk a jogalkalmazás szempontjából fontos kérdésekre rávilágítani, a kritikai értelmezés ezért inkább háttérbe szorul.

2023. április 3. Világjogász

A klímaváltozás és az emberi jogok

A kérelmezők az EJEB-hez fordultak Svájccal és Franciaországgal szemben. A kérelmezők szerint az államok megsértették állampolgáraik emberi jogait azáltal, hogy nem léptek fel elég határozottan az éghajlatváltozással kapcsolatban mérföldkőnek számító strasbourgi tárgyalásokon.

2023. április 3. Világjogász

A sajtó hozzáférése a titkosszolgálati iratokhoz

A Bild újságírója az ügynök múlttal hírbehozott Schleswig-Holstein tartomány már elhunyt miniszterelnökének aktáit szerette volna kikérni a német titkosszolgálattól. Hosszas huzavona után végül az iratokhoz nem férhetett hozzá, viszont annak tartalmáról összefoglaló jelleggel kapott tájékoztatást, ami alapján két cikket is írt. Az akták kiadása érdekében azonban a Strasbourgi bírósághoz fordult.

2022. december 20. Világjogász

Az újságírónak ellenőriznie kell, hogy igazat ír-e

Az ügy a Khural újság polgári jogi felelősségét érintette, amiért egy ismert magas rangú kormányzati tisztviselőről rágalmazó állításokat tett közzé. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy bár az újság hivatkozhatott arra, hogy közérdekű “őrkutyaként” felügyeleti funkciót tölt be amikor nagy közérdeklődésre számot tartó kérdésekről tudósít, ugyanakkor emellett kötelessége jóhiszeműen eljárni annak érdekében, hogy az újságírói etikának megfelelően pontos és megbízható tájékoztatást nyújtson. A Bíróság megállapította, hogy az újság nem teljesítette az Egyezmény 10. cikke szerinti “kötelességeit és felelősségét”.

2022. október 3. Világjogász

Politikust sem lehet öncélúan gyalázni, ténybeli alap nélkül bordélyházi látogatásaira célozgatni

Egy román regionális hetilap főszerkesztője cikkeiben bírálta az egyik ismert helyi politikust. A cikkek kapcsán a nemzeti bíróság úgy foglalt állást, hogy az azokban szereplő megjegyzések ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket és vulgáris kifejezéseket tartalmaztak, amelyek puszta szóbeszéden alapultak, így nem élvezik az Egyezmény védelmét. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben maga a kérelmező volt a provokáló fél, és nem az érintett politikus, a Bíróság osztotta a nemzeti bíróság döntését és megállapította, hogy a főszerkesztő elleni ítélet nem sérti az Egyezményt.

2022. június 7. Világjogász

Az ügyvéd szakmai hírneve kiemelt érték, megsértése magas sérelemdíjat indokol

Stjepan Mesić volt horvát államfő ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés és zsarolás kísérlete miatt feljelentést tettek. Az államfő sajtótájékoztatóján a feljelentő jogi képviselőjének azt javasolta, hogy iratkozzon be egy elmegyógyintézetbe. A jogi képviselő polgári pert indított, a horvát bíróság jogerősen 2016-ban 2,5 millió forintnak megfelelő sérelemdíjat ítélt meg. A volt államfő a Bírósághoz fordult a véleménynyilvánításhoz való jogának aránytalan korlátozására hivatkozva. A Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy a magas sérelemdíj indokolt volt. Az ügyvéd ugyanis az igazságszolgáltatás fontos szereplője. Az, hogy egy magas rangú állami tisztségviselő az ellátott ügye miatt személyében igyekszik hitelteleníteni a jogi képviselőt, a személyes sérelem mellett korlátozza az ügyvéd szabad munkáját és ügyvállalását is befolyásolhatja. Ez pedig a képviselt ügyfelek érdekét is súlyosan sértő helyzethez vezet. Az ügyvéd függetlenségét veszélyeztető beszéd elleni fellépés pedig a jelentősebb összegű polgári jogi szankciót is indokolttá teszi.

2022. április 22. Világjogász

A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek túlzott és aránytalan terhet rónak a médiára

Az ügy egy orosz regionális állami szerv által az OOO Memo tulajdonában lévő médiavállalat ellen indított rágalmazási perre vonatkozik. A médiavállalatot arra kötelezték, hogy honlapján tegyen közzé egy helyreigazítást, miszerint korábban olyan valótlan állításokat közölt, amelyek rontották az állami szerv üzleti hírnevét. A Bíróság megállapította, hogy bár a rágalmazási eljárások magán- vagy állami vállalatok számára is nyitva állnak jó hírnevük védelme érdekében, azonban ez nem vonatkozhat egy olyan nagy, az adófizetők által finanszírozott végrehajtó szervre, mint amilyen a jelen ügyben érintett szerv is volt. A médiavállalat véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába való beavatkozást nem igazolta “jogos cél”, így annak engedélyezése, hogy a végrehajtó szervek rágalmazási eljárást indíthassanak a média tagjai ellen, túlzott és aránytalan terhet ró a médiára, ugyanis ezzel elkerülhetetlenül is visszatartó hatást gyakorolhatnak annak információközvetítő és közfelügyeleti feladatának ellátására.