A kis ügyvédi irodáknak prioritásként kell kezelniük a kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályozásokat, hogy megvédjék ügyfeleik érzékeny adatait és megőrizzék szakmai hírnevüket.
A Wolters Kluwer LegalTech Meetup sorozatának nemrégiben megtartott eseményén a folyamatautomatizálásról volt szó. A témát folytatjuk podcastunkban, ahol tovább boncolgatjuk hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni jogi munkafolyamatainkat is a Power Automate és a Copilot segítségével.
A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.
Mivel az internetes bűnözés és más, hasonló problematikus jelenségek egyre gyakoribbá és összetettebbé válnak, a digitális kriminalisztika fontos eleme lesz az igazságszolgáltatási folyamatnak.
A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.
