A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk


Az ELTE ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd rektorhelyettes, a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkacsoport-vezetője tárja fel az MI jogi vetületeit. Az általuk kidolgozott irányelvek jelentős hatással voltak a vonatkozó európai rendelet alakulására.

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának (MI) jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az egyetem általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

Az Európai Unió (EU) az első olyan jogalkotói közösség a világon, amely átfogó mesterségesintelligencia-rendelet bevezetésére készül. Az idén életbe lépő „AI Act”-szabályozás jelentős mérföldkő a technológiai fejlődés és az emberi jogok összehangolása terén – hívja fel a figyelmet Darázs Lénárd, aki egyben a 2018-ban alakult Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek nevű munkacsoportjának vezetője.

Ez az átfogó rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amellyel egyensúlyt teremt a technológiai innováció és az emberi jogok védelme között, miközben előmozdítja az alkalmazások elterjedését is. Az új szabályozás négy fő kockázati kategóriát határoz meg, ahol a legnagyobb kockázatú MI-rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, tiltottak lesznek. A nagykockázatú rendszereket szigorú felügyelet alá vonják, míg az alacsonyabb kockázatú alkalmazások esetében – mint amilyenek a chatbotok is – transzparenciát követelnek meg a jogalkotók.

Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezhet-e jogokkal és kötelezettségekkel. Darázs Lénárd szerint erre nincs szükség. „A jelenlegi szabályozási keretek között a mesterséges intelligencia által okozott károkért a felelős személyeket vonhatjuk felelősségre” – magyarázza.

Magyarország jelentős szerepet vállal a mesterséges intelligencia fejlődésében. A 2018 óta működő Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek nevű munkacsoportja Darázs Lénárd vezetésével olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek később a magyar kormány hivatalos álláspontjává váltak, és jelentős hatást gyakoroltak az európai MI-rendelet alakulására. Az ELTE-n működő Mesterséges Intelligencia Szabályozás és Etikai Tudásközpont (MISZET) kulcsszerepet játszik az MI jogi szabályozásának koordinálásában és az oktatási programok fejlesztésében. Az egyetem számos kutatási projektben vesz részt, többek között a Horizont Európa-programokban, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszálnak.

„Ma már nincs olyan európai uniós program, ahol ne jelenne meg a digitalizáció, az adatvagyon vagy a mesterséges intelligencia” – emeli ki Darázs Lénárd, aki hangsúlyozza, ezek az együttműködések biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia előnyei hazánkban is úgy valósuljanak meg, hogy közben az emberi jogok és a személyes adatok védelme is garantált legyen.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.