Az ELTE ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd rektorhelyettes, a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkacsoport-vezetője tárja fel az MI jogi vetületeit. Az általuk kidolgozott irányelvek jelentős hatással voltak a vonatkozó európai rendelet alakulására.
A BÜK elnöke a kamarai tagság figyelmét arra irányította, hogy itt az ideje mindenkinek aktívan bekapcsolódni a jogász szakma digitális átalakulásába.
A „Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolónkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete Mesterséges intelligencia: mit hoz a jövő? címmel rendezett szakmai fórumot május 14-én a John Lukacs Társalgóban.
Innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást nagyon is komolyan veszik. A hazai vállalatoknak mindössze egyhatoda tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben. Változatlanul a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek a legaktívabb innovátorok és a cégek több mint egytizede (11 százaléka) alkalmazza a mesterséges intelligenciát – derül ki a K&H közleményéből.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a KSH Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás értelmében 2026-ra digitalizálva hozzáférhetővé válik a KSH és (előd)intézményei által kiadott összes statisztikai kiadvány a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén – közölte az OSZK.
Alapvetően határozzák meg a XXI. század emberének életmódját, életminőségét a mobiltelefonok, melyek használata nem várt következményekkel is járhat.
Az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen áll Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021-es mutató alapján.
Az elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztései megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre. A fejlesztések során ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a hatékonyság és az adatok védelme között – mutat rá az Állami Számvevőszék elemzése. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a járványhelyzet utáni gazdasági fellendüléshez, a magyar gazdaság versenyképességéhez jelentős mértékben hozzájárulhat a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázása.
Az ÁSZ eddigi tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy egy-egy digitalizációs fejlesztésnek jelentős pozitív következményei lehetnek.
