Jogtár® Infó

Jogtár®-kisokos: Döntvénygráf a Jogtáron

Új, vizuálisan megjelenített kapcsolati háló segíti a bírósági döntések keresését, ez a Döntvénygráf.

Juhász Ágnes: A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. július 22.
Rovat:

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai. Címkék: szerződési jog, szerződésmódosítás, bírói szerződésmódosítás, körülmények utólagos megváltozása, clausula rebus sic stantibus, tartós jogviszony Általános megállapítások [1] A hatályos Ptk. a bírósági szerződésmódosítás szabályozásához jogtechnikai szempontból kétféle módon közelít: átemeli egyrészről a jogintézmény alkalmazásának a korábbi kódexben rögzített feltételeit, másrészről pedig azokat - ahogyan erre a Ptk. miniszteri indokolása is rámutat -, a bírói gyakorlatban kialakult szigorítási tendenciát követve, ugyanakkor a nemzetközi és az európai magánjogi trendekkel is összhangban, továbbiakkal egészíti ki.   [2] A…

Czöndör Szabolcs: Online számla adatszolgáltatás 2020-2021

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. június 30.
Rovat:

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség 2018. július 1-jét követően kiállított számlákra vonatkozik. Jelenleg egy bő másfél év tapasztalat van tehát a hátunk mögött, és néhány jelentős változás előttünk. A 2.0-ás adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kör bővülése mind azt jelzi, hogy a 2018-ban elindult folyamat egyre inkább gyorsul. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 10. sz. melléklet, 23/2014. NGM rendelet Címkék: online számla, adatszolgáltatás, számla, áfa Az adatszolgáltatás változásával, bővülésével együtt a vállalkozásoknak is érdemes átgondolniuk, milyen hosszabb távú stratégiát választanak. Az adatszolgáltatás szélesítésével együtt a teljesen papír alapú világ kezd egyre nehézkesebbé válni. Az adatszolgáltatási kötelezettség egyik adóhivatal által sem titkolt célja, hogy az adózókat próbálja a kézi számlatömbök világából a számlázó programok irányába terelni. Ezt ugyanakkor nem jogszabályi kötelezettséggel teszi meg, hanem adminisztratív úton. Amennyiben egy adózó viszonylag jelentős számú számlát kézi számlatömbből állít elő, számukra nagyon nehéz lesz a jogszabályi követelményeknek való megfelelés 2020-tól, 2021-től pedig ez fokozottabban igaz. Az online számla adatszolgáltatás a jogszabályi kötelezettségen túlmutató digitalizációs folyamat. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes vállalkozások számára kényszer. Amennyiben megnézzük az átlagos magyar vállalkozásokat, a digitalizáció tekintetében nem nevezhetők nagyon fejlettnek.…

Váradi Adrienn: A vevői készlet szabályai

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. június 30.
Rovat:

Az ún. „vevői készlet” az általános forgalmi adózás területén egy olyan - már régóta létező - fogalom, mely adminisztrációs egyszerűsítési lehetőségként a másik tagállamban való regisztrációs kötelezettség alól való mentesülésre ad alapot az Európai Unióban letelepedettséggel rendelkező adóalanyok részére. Tekintettel arra, hogy a fent említett vevői készlet áfabeli kezelésére vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1. napjától egyes pontokon módosították, jelen összefoglaló elsődlegesen az új szabályozás ismertetésére törekszik, ugyanakkor a változtatásokkal érintett pontokra való rávilágítás érdekében - és mert az átmeneti szabályok okán még 2020. december 31. napjáig azok is jelentőséggel bírhatnak - röviden a „régi” rendelkezéseket is bemutatjuk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 2. § b) pont, Áfa tv. 22. § (1) bekezdés Címkék: vevői készlet, áfa, termékértékesítés A módosítás jelentősége, célja A bevezetőben említett adminisztrációs egyszerűsítés lényegének összegzése mindenekelőtt az ún. sajátvagyon-áthelyezés logikájának, adózási mechanizmusának ismertetését teszi szükségessé. Ez utóbbira vonatkozó szabályozás alapját egyrészt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 22. § (1) bekezdésében találjuk, mely az Áfa tv. 2. § b) pontja szerinti, Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített (adóköteles) termékbeszerzésnek minősíti azt az esetet,…

Miczán Péter: A kölcsönből vásárolt gépjármű törzskönyvének biztosítéki célú birtokba adásáról

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. június 30.
Rovat:

A címbeli téma jelenleg is fennálló aktualitását jól mutatja, hogy a Kúria - és egyes ítélőtáblák[1] - számos közzétett eseti döntését[2] követően is folyamatban vannak a gépjármű vásárlására adott, deviza alapú kölcsönből fakadó perek az adott gépjármű biztosítéki céllal kölcsönbeadó által birtokban tartott törzskönyvének kiadására kötelezés iránt. Ezek vonatkozásában másodfokú bíróságok néha még jelenleg is hoznak kúriai döntéseknek ellentmondó ítéleteket. E dolgozatban bemutatom (i) a gépjármű feletti tulajdonátruházás egyes sajátosságait, (ii) egyes közigazgatási jogi, gépjármű finanszírozási hitelbiztosítékokat, (iii) az elidegenítési és terhelési tilalom magán- és közjogi korlátait, (iv) a törzskönyv hitelbiztosítéki célú birtokba adásának polgári bíróság általi megítélését, (v) a gépjármű elidegenítése hitelező általi megakadályozásának kielégítési érdek védelmi hatékonyságával kapcsolatos aggályokat, (vi) a törzskönyv hitelbiztosítéki célú birtokba adására vonatkozó szerződési kikötéseket érő, törzskönyv kiadási perekbeli támadások Kúria általi megítélését, valamint (vii) ezen atipikus hitelbiztosíték jogszabálykerülő jellege ellenére hiányzó semmisségét. A gépjármű feletti tulajdonjog átruházás egyes sajátosságai [1] A gépjármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele, törzskönyv és forgalmi engedély kiadása iránti kérelmet[3] a jármű új tulajdonosa vagy a képviselője kezdeményezheti a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. A gépjármű feletti tulajdonjog…

Mi fán terem a HSE?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. június 16.
Címkék: , ,
Rovat:

A szakemberek számára nem újdonság a rövidítés, a laikus munkavállalók számára azonban még sokszor ismeretlen kifejezés a HSE. Tisztázzuk is rögtön az elején, mit jelent a rövidítés? A HSE az angol Health, Safety, Enviroment szavak kezdőbetűjéből áll, ami az egészség-, biztonság- és környezetvédelem kifejezéseket takarja. Viszonylag új szakterületről van szó – a magyar munkavédelmi törvény csak 1998-ban született meg -, ezért a magyar rövidítés egyelőre nem honosodott meg, az angol HSE rövidítés használata az elterjedt. Mi a HSE célja? A HSE – és persze a mögötte lévő jogszabályok összessége – egy összetett normarendszert takar, aminek megalkotását a jogi szabályozókon túl komoly erkölcsi, pénzügyi és tulajdonosi motiváció is indokolta. Munkavédelem, egészség- és biztonságvédelem Az emberi élet és egészség mindenek feletti védelme a HSE egyik fő mozgatórugója, és ez független attól, hogy munkavállalóról, üzemi-szolgálati területen tartózkodó személyről, vagy egyszerűen csak egy ott vendégként vagy véletlenül tartózkodó személyről beszélünk. Sőt, a HSE szabályrendszer felállítói jellemzően figyelembe veszik a lelki egészséget is. Ez nem is csoda, hiszen a testi és lelki egészséghez való jog az alkotmányban rögzített egyetemleges jog. Persze a HSE szabályok megalkotásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már…

Váradi Adrienn: A vevői készlet szabályai

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. május 26.
Rovat:

Az ún. „vevői készlet” az általános forgalmi adózás területén egy olyan - már régóta létező - fogalom, mely adminisztrációs egyszerűsítési lehetőségként a másik tagállamban való regisztrációs kötelezettség alól való mentesülésre ad alapot az Európai Unióban letelepedettséggel rendelkező adóalanyok részére. Tekintettel arra, hogy a fent említett vevői készlet áfabeli kezelésére vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1. napjától egyes pontokon módosították, jelen összefoglaló elsődlegesen az új szabályozás ismertetésére törekszik, ugyanakkor a változtatásokkal érintett pontokra való rávilágítás érdekében - és mert az átmeneti szabályok okán még 2020. december 31. napjáig azok is jelentőséggel bírhatnak - röviden a „régi” rendelkezéseket is bemutatjuk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 2. § b) pont, Áfa tv. 22. § (1) bekezdés Címkék: vevői készlet, áfa, termékértékesítés A módosítás jelentősége, célja A bevezetőben említett adminisztrációs egyszerűsítés lényegének összegzése mindenekelőtt az ún. sajátvagyon-áthelyezés logikájának, adózási mechanizmusának ismertetését teszi szükségessé. Ez utóbbira vonatkozó szabályozás alapját egyrészt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 22. § (1) bekezdésében találjuk, mely az Áfa tv. 2. § b) pontja szerinti, Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített (adóköteles) termékbeszerzésnek minősíti azt az esetet,…