Czöndör Szabolcs: Online számla adatszolgáltatás 2020-2021


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség 2018. július 1-jét követően kiállított számlákra vonatkozik. Jelenleg egy bő másfél év tapasztalat van tehát a hátunk mögött, és néhány jelentős változás előttünk. A 2.0-ás adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kör bővülése mind azt jelzi, hogy a 2018-ban elindult folyamat egyre inkább gyorsul. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 10. sz. melléklet, 23/2014. NGM rendelet Címkék: online számla, adatszolgáltatás, számla, áfa Az adatszolgáltatás változásával, bővülésével együtt a vállalkozásoknak is érdemes átgondolniuk, milyen hosszabb távú stratégiát választanak. Az adatszolgáltatás szélesítésével…

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség 2018. július 1-jét követően kiállított számlákra vonatkozik. Jelenleg egy bő másfél év tapasztalat van tehát a hátunk mögött, és néhány jelentős változás előttünk. A 2.0-ás adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kör bővülése mind azt jelzi, hogy a 2018-ban elindult folyamat egyre inkább gyorsul.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 10. sz. melléklet, 23/2014. NGM rendelet

Címkék: online számla, adatszolgáltatás, számla, áfa

Az adatszolgáltatás változásával, bővülésével együtt a vállalkozásoknak is érdemes átgondolniuk, milyen hosszabb távú stratégiát választanak. Az adatszolgáltatás szélesítésével együtt a teljesen papír alapú világ kezd egyre nehézkesebbé válni. Az adatszolgáltatási kötelezettség egyik adóhivatal által sem titkolt célja, hogy az adózókat próbálja a kézi számlatömbök világából a számlázó programok irányába terelni. Ezt ugyanakkor nem jogszabályi kötelezettséggel teszi meg, hanem adminisztratív úton. Amennyiben egy adózó viszonylag jelentős számú számlát kézi számlatömbből állít elő, számukra nagyon nehéz lesz a jogszabályi követelményeknek való megfelelés 2020-tól, 2021-től pedig ez fokozottabban igaz.

Az online számla adatszolgáltatás a jogszabályi kötelezettségen túlmutató digitalizációs folyamat. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes vállalkozások számára kényszer.

Amennyiben megnézzük az átlagos magyar vállalkozásokat, a digitalizáció tekintetében nem nevezhetők nagyon fejlettnek. A számla adatszolgáltatás ugyanakkor rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy gondolják át a stratégiájukat, gondolják át a digitális eszközökhöz való viszonyukat.

A számlakiállítás a legtöbb vállalkozás számára mindennapos tevékenységet jelent, így annak digitalizációja a vállalkozás digitális fejlődését is jelenti. Amennyiben egy vállalkozás az informatikát kizárólag számlakiállításra használja, akkor szigetszerű rendszert épít ki. A számlázás digitalizációjában ennél sokkal több lehetőség is van.

A cikk felvázolja ezeket a lehetőségeket úgy, hogy bemutatja a jellemző problémákat, kihívásokat és a jövőben várható változásokat.

  1. A jelenlegi adatszolgáltatási kötelezettség
  2. július 1-jétől azon vállalkozások kötelesek számla adatot szolgáltatni, amelyek 100 ezer forintot meghaladó áfatartalmú számlát állítanak ki egy másik belföldi adóalany számára. A magyar jogszabály – több más európai hasonló szabályozással ellentétben – nem az adóalanyok körét, hanem a riportolásra kötelezett számlákat különíti el. A magyar megoldás ugyanakkor indirekt az adóalanyok körét is elkülöníti azzal, hogy engedi az értékhatár alatti számlák adatszolgáltatását is.

Tehát, amennyiben egy vállalkozás úgy határoz, hogy az összes belföldi adóalanynak kiállított számlájáról szolgáltat adatot, akkor ezt a jelenlegi jogszabályi környezetben is meg tudja tenni. Ez lehetőséget is ad arra, hogy a fejlesztők teszteljék a 2020. július 1-jén hatályba lépő változásokat. Amennyiben egy vállalkozás úgy dönt, akkor akár már most is minden belföldi adóalanynak kiállított számlájáról szolgáltathat adatot.

Az adatszolgáltatás kizárólag az áfatörvény szerinti kötelező adattartalomra terjed ki. A rendszer megengedi, hogy ennél több adatról is lehessen adatot szolgáltatni, amennyiben a vállalkozásnak nem csupán az a célja, hogy kizárólag az adatszolgáltatáshoz használja fel az adatállományt.

Amennyiben nyomtatvány alapú számlatömbből kerül kiállításra a számla, akkor 5 naptári napon belül, 500 ezer forintot meghaladó adótartalom esetén pedig 1 naptári napon belül köteles a vállalkozás eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének. Ez jelentős adminisztrációs terhet jelent azon vállalkozások számára, melyek viszonylag jelentős számban állítanak ki számlatömb használatával számlát.

A jogszabály a számla befogadóját is egyfajta adatszolgáltatásra kötelezi, a 65M lapon szükséges a befogadott és az adott időszakban levonásba helyezett számlákról adatot szolgáltatni.

  1. Jellemző adatszolgáltatási problémák

Az adatszolgáltatás sikerességét több tényező is befolyásolja. Egyrészt szükséges hozzá egy, az áfatörvénynek megfelelő adattartalmú számla. A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie a számlaadatokból a megfelelő adatstruktúra létrehozására, valamint azt a megfelelő csatornán keresztül kell benyújtania az adóhivatal számára. Az adatszolgáltatás feldolgozásának eredményét ezen kívül a programnak le is kell kérdeznie, mivel a jogszabályi rendelkezések szerint ekkor teljesül az adatszolgáltatás.

Amennyiben a fentieket informatikai folyamatként tekintjük, akkor a számlaadatok XSD szerinti mappolására és a megfelelő kommunikációs csatornán keresztüli API kommunikációra van szükség. Amennyiben egy vállalkozás komplex számlázó programot használ, akkor ez a folyamat lehet, hogy sokkal bonyolultabb, több buktatót hordoz magában.

Az egyszerűnek tűnő megoldásoknál is előfordulhatnak kihívások, főleg akkor, ha a felhasználó nem a fejlesztő által várt módon használja a számlázó programot, vagy olyan számlát állít ki, melyre a számlázó program nincs felkészítve.

Az adatszolgáltatásra került számlaadatokat a fentiek alapján célszerű validálni. Az adatok validálása ugyanakkor nem jelenti az érintett gazdasági esemény validálását is. A számlának az adott gazdasági eseményt szükséges leírnia. Amikor egy adóellenőrzést folytat az adóhivatal egy adózónál, akkor ez jelenti a fő követelményt. A ténylegesen, valósan megtörtént gazdasági eseményt vizsgálja (azaz validálja) az adóhivatal. Ehhez számos bizonyítékot tud felhasználni. A számla ezek közül az egyik nagy jelentőséggel bíró bizonyíték.

Egy tökéletes világban a számlának tehát a valós gazdasági eseményt kell tükröznie, a számla adatszolgáltatás ennek a valóságnak egy másik leképezését jelenti. Amikor adatminőségi problémákról beszélünk, akkor soha nem lehetünk abban biztosak, hogy egy hibás leképezést látunk magunk előtt, vagy teljesen más gazdasági esemény történt meg. A gazdasági esemény – számla – adatszolgáltatás hármasából, amennyiben az egyik láncszem nem megfelelő, akkor mindenképpen problémával állunk szemben, függetlenül attól, hogy a probléma adatszolgáltatás jellegű vagy számla-adattartalmi problémát jelent, esetleg a valósággal nem találkozik a számla.

Adózásra és szankciókra lefordítva a fenti gondolatmenetet:

– amennyiben nem a gazdasági eseményt írja le a számla, annak adókülönbözet és adóbírság lehet a következménye;

– amennyiben a számla adattartalma nem felel meg az áfatörvény előírásainak, akkor egyszeri társaságok esetén 500 ezer, más esetben 200 ezer forintos mulasztási bírság lehet a következmény;

– amennyiben az adatszolgáltatás nem teljesül, hibás, hiányos, nem a számla adatait tartalmazza, akkor – érintett számlánként – társaságok esetén 500 ezer, más esetben 200 ezer forintos mulasztási bírság lehet a következmény.

A fenti jogkövetkezmények jelentősen eltérhetnek, ezért minden egyes probléma esetén fontos megállapítani az ok-okozati összefüggést. Például, ha egy számla nem megfelelő adattartalommal került kiállításra, melynek hibásan teljesült az adatszolgáltatása, akkor az adóhivatal nem a hibás adatszolgáltatás miatt szankcionálhat, hanem a nem megfelelő adattartalom miatt. Az adatszolgáltató rendszer – nagyon extrém kivételektől eltekintve – nem változtathat a számlaadatokon. Hibás az a felfogás, hogy csak az adatszolgáltatásnak kell jónak lennie. Amennyiben nem megfelelő a számla adattartalma, akkor a számlázó programnak ezt az adattartalmat kell az adóhivatal felé megküldenie, még akkor is, ha egy folyamatba épített elemzés azt látja, hogy annak fel nem dolgozható adatszolgáltatás lesz a következménye.

Fontos elv, hogy a hibás adatszolgáltatást lehet javítani. Amennyiben nem a számláról készült az adatszolgáltatás, akkor az adózónak azt mindenképpen javítania szükséges. Amennyiben a számla nem megfelelő adattartalma miatt nem lett jó az adatszolgáltatás, akkor viszont a számlát és nem az adatszolgáltatást kell javítani. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem az a célja, hogy a jogszabályoknak megfelelő adattartalom kerüljön át az adóhivatali rendszerbe, hanem az, hogy mindenkor a számla adattartalma kerüljön riportolásra.

Az adatszolgáltatási rendszer egyfajta tanulási folyamatot is elvár az adózók részéről. Lehetséges hibázni, ugyanakkor az elkövetett hibákból mindig le kell vonni a következtetéseket. Amennyiben szükséges, akkor a számlázási folyamatot, a számlakiállítási gyakorlatot kell megváltoztatni. Ez is az egyik célja az adatszolgáltatásnak, hogy a vállalkozás az adóhivataltól megkapott automatikus visszajelzések (warning, error üzenetek) alapján gondolja át a számlakiállítási gyakorlatát. A jellemzően adminisztratív problémákat a vállalkozás könnyen tudja azonosítani, az adóhivatal pedig adóellenőri kapacitás lekötése nélkül el tudja érni a célját.

A következőkben a jellemzően problémát jelentő és hibás adatszolgáltatási esetek kerülnek bemutatásra a teljesség igénye nélkül.

Az Adó szaklap 2020/4. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:

 

https://uj.jogtar.hu/#doc/db/196/id/A2000405.ADD/ts/20200213/


Kapcsolódó cikkek

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.