A magyar tankönyvpiac monopolizációja az EJEB szerint jogellenes volt: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy az államosítás az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született" - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.
Az EJEB szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.
Az EuB után a Törvényszék is jóváhagyta az Oroszországgal, illetve az orosz gazdasággal szemben foganatosított intézkedéseket.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság - közölte a civilszervezet szerdán közleményben.
Elmarasztalta Belgiumot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), kiemelve, hogy a helyi hatóságok jogsértő módon tiltottak ki egy hidzsábot - a hajat teljesen elfedő iszlám fejkendőt - viselő nőt egy bírósági tárgyalásról.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) 2018. július 25-ei döntésében ismételten vizsgálta a magyar börtönök túlzsúfoltságát a brémai regionális felsőbíróság által elé terjesztett előzetes döntéshozatali eljárás okán.
Egy magyar férfi azért fordult az EJEB-hez, mert álláspontja szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált tisztességes eljáráshoz való jogát.
Az európai elfogatóparancs az uniós bűnügyi együttműködés kölcsönös bizalomra épülő jogintézménye. Az európai kerethatározat által meglévőnek feltételezett tagállamok közötti bizalommal azonban a gyakorlatban a kezdetektől problémák vannak.