Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy az EUB milyen szempontok alapján találta jogsértőnek a lex CEU-t.
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, ha az ügyészi korrupciót nyílt levélben firtató kérelmezőt elbocsátják ügyészi állásából.
Egy kórházban indokolatlanul hosszú ideig ágyhoz kötve tartottak egy pszichiátriai betegségben szenvedő pácienst.
Az ET Miniszteri Bizottsága lezárta az Azerbajdzsán ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Ilgar Mammadov ellenzéki politikus ügyében hozott ítéletének végrehajtásának elmulasztása miatt indított.
A kérelmező egy közéleti vita során egy online cikkhez homofób hozzászólást fűzött. Az izlandi bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte, amely során mérlegelte a szükséges szempontokat, így az elítélés nem sértette az Egyezményt – állapította meg az EJEB.
Az Iránban identitása miatt üldözött transzszexuális kérelmező 2015-ben Magyarországon menedékjogot kapott. Egy joghézagra hivatkozva azonban a hatóságok nem folytatták le az identitásának megfelelő név felvételére és a jogi nem megváltoztatására irányuló eljárást. Ezzel Magyarország megsértette a kérelmező magánélethez fűződő jogát. Az ügyben a Bíróság a hazai alkotmányjogi panaszt nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjai nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította. A döntéshez Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, Pokol Béla különvéleményt csatolt.
A jelen ügyben az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget.
A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.