A klímaváltozás és az emberi jogok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérelmezők az EJEB-hez fordultak Svájccal és Franciaországgal szemben. A kérelmezők szerint az államok megsértették állampolgáraik emberi jogait azáltal, hogy nem léptek fel elég határozottan az éghajlatváltozással kapcsolatban mérföldkőnek számító strasbourgi tárgyalásokon.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói testülete svájci nők egy csoportja és egy francia volt polgármester kérelmeit tárgyalta, amelyek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem megerősítése országaikban. Bár az éghajlatváltozással kapcsolatos perek gyorsan elterjedtek világszerte, ezek az első ilyen ügyek, amelyeket az EJEB tárgyal.

Az első perben a KlimaSeniorinnen Schweiz (Senior Women for Climate Protection Svájc) néven ismert 64 év feletti svájci nők egy csoportja volt a kérelmező, amely azzal érvelt, hogy a 64 év feletti nők különösen ki vannak téve a klímaválságnak, mivel az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok miatt veszélybe kerül az egészségük.

A Greenpeace Svájc támogatásával azt kérik az EJEB-től, hogy kötelezze Svájcot szigorúbb kibocsátáscsökkentési célok kitűzésére, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 C alatt maradjon.

A KlimaSeniorinnen küldöttsége Strasbourgba utazott, hogy előadja érveit az EJEB Nagykamarája előtt, amely a legsúlyosabb és legújszerűbb eseteket tárgyalja.

A 74 éves Elisabeth Stern, aki a szervezet igazgatótanácsának tagja elmondta: „történelmi pillanatnak” érezte a meghallgatást, amely során a KlimaSeniorinnen jogi csapata bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy az idősebb felnőtteknek rosszabb a közérzete, mint másoknak a szélsőséges hőhullámok idején, és nagyobb valószínűséggel halnak meg ilyenkor. Az idősebb nők még sebezhetőbbek.

Jessica Simor KC brit ügyvéd, aki a KlimaSeniorinnent képviseli, azt mondta a bíróságon, hogy ügyfelei már megtapasztalták a klímaváltozás hatásait, amely „nemcsak egészségükre és jólétükre, hanem puszta létükre is rendkívül súlyos veszélyt jelent”. Azt állította, hogy ez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény második és nyolcadik cikkét, amelyek védik az élethez, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.

Marc Willers KC, a KlimaSeniorinnent képviselő másik brit ügyvéd amellett érvelt, hogy a svájci kormány elkötelezettsége sajnos nem elég a meglévő éghajlati célkitűzések teljesítéséhez”. Azt mondta, ezek a célok túl gyengék ahhoz, hogy Svájc kivegye a részét az globális felmelegedés 1,5 fokon belüli tartásért.

A tudósok a közelmúltban azt mondták, hogy gyors és drasztikus lépésekre van szükség az üvegházhatást okozó gázok növekvő kibocsátása miatti visszavonhatatlan károk elkerülése érdekében. A svájci kormány egyetértett abban, hogy az emelkedő hőmérséklet károsítja az emberek egészségét. De tagadta, hogy a KlimaSeniorinnent a törvény értelmében áldozatként kellene kezelni, és álláspontjuk szerint, hogy a tettei és szenvedéseik közötti kapcsolat „túl gyenge és távoli”. A svájci kormány azzal érvelt, hogy a kérelmezők egy része, akik közül többen 80 év felettiek – egyikük az ügy elindítása óta elhunyt – valószínűleg már nem éli meg, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés esetleg átlépje az 1,5 fokos küszöböt.

Svájc fenntartotta, hogy éghajlati céljai megfelelőek voltak, és az eddigi lépések „elegendőnek mutatkoznak” ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozzák.

Kezdeti optimizmusa ellenére Stern kijelentette, hogy csalódott volt kormánya válaszai miatt. „Szégyellem magam miattuk” – fogalmazott.

A második EJEB előtti pert Damien Carême, az észak-franciaországi Grande-Synthe község korábbi polgármestere, jelenleg zöldpárti európai parlamenti képviselő indította el Franciaország kormánya ellen.

Polgármesterként Carême petíciót nyújtott be a francia elnöknek, a miniszterelnöknek és a környezetvédelmi miniszternek, hogy tegyenek többet a nemzeti kibocsátás csökkentése érdekében, amelyet állítása szerint elutasítottak.

Jogorvoslati kísérletei részben sikerrel jártak, amikor 2021-ben Franciaország legfelsőbb bírósága arra utasította a kormányt, hogy tegyen meg „minden szükséges további lépést” éghajlati céljainak elérése érdekében.

Carême azonban vitatta a bíróság azon döntését, amely szerint nem érintette őt közvetlenül az, hogy Franciaország nem tett kellő lépéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban.

A Calais melletti tengerparton élő Carême azt mondta, hogy otthonát komoly árvízveszély fenyegeti, és 2030-ra teljesen víz alá kerülhet. Azt mondta, hogy ez az életére és az egészségére is veszélyt jelent. A francia kormány közölte a bírósággal, hogy a törvény értelmében Carême nem tekinthető áldozatnak, és kérte a bíróságot, hogy utasítsa el aa keresetet. A 17 tagú testület mérlegeli döntéseit.

Ha a svájci nők vagy Carême javára dönt az EJEB, akkor elrendelheti, hogy a svájci vagy a francia kormány tegyenek többet a kibocsátás csökkentéséért. Az EJEB ítéletei jogilag kötelező erejűek.

(theguardian.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.