Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság – közölte a civilszervezet szerdán közleményben.
Elmarasztalta Belgiumot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), kiemelve, hogy a helyi hatóságok jogsértő módon tiltottak ki egy hidzsábot – a hajat teljesen elfedő iszlám fejkendőt – viselő nőt egy bírósági tárgyalásról.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) 2018. július 25-ei döntésében ismételten vizsgálta a magyar börtönök túlzsúfoltságát a brémai regionális felsőbíróság által elé terjesztett előzetes döntéshozatali eljárás okán.
Egy magyar férfi azért fordult az EJEB-hez, mert álláspontja szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált tisztességes eljáráshoz való jogát.
Az európai elfogatóparancs az uniós bűnügyi együttműködés kölcsönös bizalomra épülő jogintézménye. Az európai kerethatározat által meglévőnek feltételezett tagállamok közötti bizalommal azonban a gyakorlatban a kezdetektől problémák vannak.
Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes jogi képviselőként járt el az egyik családvédelmi hivatal előtti eljárásban, ahol is a hatóságnak átadott egy általa a védelembe vételről írt cikket. Ennek stílusa miatt fordult az intézmény a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Sérelmezték, hogy a cikk egyes jogszabályhelyek idézésén túl jórészt a családgondozókra és a gyámhivatalokra vonatkozó, sértő, becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, azt a látszatot keltve, hogy a családgondozók szakmailag alkalmatlanok, agresszívek, nem akarják a munkájukat elvégezni. Elhárítják a felelősséget, a szülők kommunikációs problémáját jelölik meg a gyermekkel való problémák okaként, ráadásul nőként elfogultan viselkednek az ügyekben. A kamarai eljárás Az elsőfokú kamarai hatóság fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazott a felperessel szemben. A kamara szerint elfogadhatatlan, hogy a felperes a családvédelmi központhoz benyújtott írásában a…
A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.
