Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.
Cikkünkben a végrehajtás felfüggesztésének helyébe lépő azonnali jogvédelem intézményét ismertetjük.
A 444.hu üzemeltetője a Magyar Jeti Zrt. (a továbbiakban: Kérelmező) még 2016 februárban fordult az EJEB-hez, annak megállapítása érdekében, hogy a magyar állam megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, amikor megállapította, hogy a Kérelmező azzal a magatartásával, hogy a cikkében elérhetővé tett egy hiperlinket megsértette a Jobbik jóhírnévhez való jogát.
A honlapon az EJEE-ben foglalt jogoknak a tagállamokban való megjelenését követhetjük interaktív módon.
Radikális javaslat beláthatatlan következményekkel; elfogadása alapjaiban rendítené meg a svájci jogrendszert – mondja Niccolò Raselli, a svájci Szövetségi Bíróság nyugalmazott bírája, summázva a mértékadó jogászok és közéleti szereplők véleményét is a kérdésről, amelyben Svájc polgárai rövidesen döntést hoznak.
Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 12. § (1) bekezdés a) pontját a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
A magyar tankönyvpiac monopolizációja az EJEB szerint jogellenes volt: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy az államosítás az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely „nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.
Az EJEB szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.
