A 1949 májusa óta működő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) éppen fennállásának jubileumi évében szembesült lehetőségei korlátozottságával a jogállamiság területén komoly problémákkal küzdő tagjaival szemben.
A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.
Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.
A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.
Cikkünkben bemutatjuk többek között az ENSZ és az eu-s szabályozást, illetve az EJEB közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos gyakorlatát.
A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.
Nem lehet olyan törvényt hozni, ami általános jelleggel tiltja a tüntetéseket bizonyos helyeken, például bíróságok környékén vagy egy konkrét utcán. Egy betiltott és ezért formálisan jogszerűtlen tüntetésen való részvételre buzdító blogposztok és közösségi médiában megjelenő írások blokkolása szintén nem megengedett, mert ilyen kismértékű jogszerűtlenség nem elegendő indok arra, hogy fontos közügyekről szóló vitát radikális eszközökkel lehetetlenné tegyen az állam.
Az EJEB egy török ügyben a magánélet védelméhez való jog és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt is elmarasztalta Törökországot.
Sérti-e az emberi jogokat az EUB előzetes döntéshozatala kezdeményezésének elutasítása?
Alábbi cikkünkben a 2019/68–70. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.
