A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra – a Kúria eseti döntése.
Az I. rendű terhelt úgy utasította vissza az újszülött-gyógyász által előírt K-vitaminpótlást, hogy nem törődött annak lehetséges következményeivel. A kellő figyelem és körültekintés hiánya miatt nem látta előre a magatartása lehetséges következményét, gyermeke halála bekövetkezésének lehetőségét.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.
Az előző részben áttekintettük, hogy valójában mikor hatásvizsgálunk, mennyi időt igényel és ki végzi el valójában, ki vesz részt benne az adatkezelő szervezetén belül. Mai cikkünkben pedig partnerekről, a hatásvizsgálati szoftverekről és a hatásvizsgálattal elérhető célokról olvashatnak.
Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény újításaira és a Pp. hatálybalépését követő tapasztalatokra figyelemmel szükségessé vált a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény felülvizsgálata, melynek eredményeként a Kúria elfogadta a 1/2021. (VII. 12.) PK véleményt a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Alábbi cikkünkben a 2021/111–115. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jog csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik dologi hatályúvá, és ezáltal kikényszeríthetővé harmadik személyekkel szemben és a társasházi ingatlan adásvételnél a közreműködő ügyvéd a társasházi törzslap ellenőrzésére is köteles annak megállapítása során, hogy nem áll-e fenn szerződéses elővásárlási jog.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria bírói szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos Mfv.I.10.499/2018/8. számú valamint a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.744/2016/96. számú ítéletét. A döntéshez Pokol Béla csatolt különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Kúria és a Fővárosi Törvényszék katolikus közösség megsértése tárgyában hozott ítéleteit. A döntéshez párhuzamos indokolást csatoltak Czine Ágnes, Pokol Béla, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária.
