Bejegyzések a ‘felülvizsgálat’ címkével ellátva

Döntött a Kúria a SZEVIÉP ügyben

A Kúria megállapította, hogy a III. rendű vádlott védője fellebbezésében a bizonyítékok saját szempontúan értékelése alapján tett megállapításokat a vagyonvesztés és észszerű gazdálkodás vonatkozásában és a – helyenként – a bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján rendelkezésre nem álló bizonyítékok hiányát a III. rendű vádlottra kedvező megállapításokkal és következtetésekkel pótolta. A bíróság azonban az ügydöntő határozatát kizárólag a lefolytatott bizonyításra és az ennek alapján rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozhatja.

Meg kell jelölni a jogegységi panasszal érintett határozatot

A Kúria a jogegységi panaszt visszautasította, mivel a fél abban nem a Kúria által közzétett határozattól való eltérésre hivatkozott, illetve a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében még nem említett közzétett kúriai határozatokra alapította a kérelmét.

Madárinfluenza járvány, mint vis maior helyzet

A Kúria megállapította, hogy a felek az árban nem állapodtak meg, ezért nem jött létre szerződés a felek között.

Hiányos volt az ítélet indokolása

A jogerős döntés egyetlen konkrét tényre, bizonyítékra sem hivatkozik, amellyel alátámasztotta volna azon álláspontját, miszerint olyan likviditási gondok voltak az alperesnél, amelyek a felperes magatartásával függtek össze.

Szerződés érvénytelenségéről döntött a Kúria

A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.

Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége

A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben.

Nem volt világos a felmondás oka

Az írásban közölt munkáltatói felmondásból annak okának világosan ki kell tűnnie.

A saját vállalkozástól kapott munkabért az elmaradt jövedelembe be kell számítani

Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából – igazoltan – munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe.

Mire terjed ki a kártérítés egészségkárosodás esetén?

A Kúria megállapította, hogy a rehabilitációs medencét és a liftet az egészségkárosodást szenvedőt ápoló családtagok is használhatják, illetve az az ingatlan értékét is növeli, így a beruházások teljes költsége az alperestől nem követelhető.

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése gyorsított perben

Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.