A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója


A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.


A közigazgatási (és közszolgálati) ügyekben megszűnt a törvényszékek és – az eredetileg a Kúria tehermentesítésére létrehozott – ítélőtáblák másodfokú hatásköre, és a Kúria vált általános másodfokú bírósággá; valamint megszűnt a törvényszékek elsőfokú hatásköre a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásokban, és ezekben – a feloszlatás kivételével – immár első és végső fokon a Kúria jár el. E változások eredményeként a Kúria olyan felsőbírósággá vált, ahol a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak.

A régi típusú jogegységi eljárás is a precedens-erőre épült, a precedenshatás a 2004-es európai uniós csatlakozás óta az európai jog vonatkozásában Magyarországon általános. A 2019. évi CXVII. törvény 2020-as hatályba lépésével pedig kialakult egy hatékony rendszer a jogegység Kúria általi biztosítására. A Kúria döntései minden bíróságra kötelezőek, de az alsóbb fokú bíróságok ettől eltérhetnek, ha meg tudják indokolni az eltérés – olyan tényállási elemben vagy jogszabályi változásban rejlő – okát, amelyet a korábbi döntés nem vett figyelembe. Ez az eszköz, amely a feleket helyezi az eljárások középpontjába, a Velencei Bizottság legutóbbi véleménye szerint is megfelel a közös európai jogfelfogásnak. Folyamatban van a régi, döntvény-jellegű jogegységi eljárás integrálása a jogegységi panasz eljárásba az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali (preliminary ruling) eljárásának mintájára.

A beszámolóban kiemelte, hogy a Kúria különleges felsőbíróság. A bíróságok működését meghatározó négy felsőbíróság egyikeként kiegyensúlyozza a külső bírósági hatásokat, egyszersmind mértékül kell szolgálnia az általános hatáskörű bíróságok számára.

Zárszavában, a hozzászólásokban feltett kérdésre – és utalva az Európai Unió Bíróságának C-564/19. számú ítéletére – elmondta, hogy az Európai Unió Bírósága az európai jog autentikus és kötelező értelmezőjeként a tagállami bíróságokat kötelező döntéseket hoz. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogi egyezmény autentikus és kötelező értelmezőjeként Magyarországra – ha fél volt – kötelező, így közvetve a bíróságokat is befolyásoló döntéseket hoz. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény autentikus és kötelező értelmezőjeként a bíróságokra kötelező döntéseket hoz. A Kúria a hazai jog autentikus és kötelező értelmezőjeként a bíróságokra kötelező döntéseket hoz. Sem az Európai Unió Bírósága, sem az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogorvoslati fóruma a magyar bíróságoknak. Az Alkotmánybíróság viszont kasszációs jogkörrel igen, vagyis kötelező döntéseit – a megsemmisítést követően – a rendes bíróságoknak újabb határozatban a felek számára alkalmazniuk. Mindhárom kötelező felsőbírósági értelmezés ezért közvetve vagy közvetlenül a Kúria által érvényesül. Ennek eszközei, a korlátozott precedens-rendszer és a jogegységi panasz intézménye azt a célt szolgálják, hogy a Kúria elláthassa a felsőbíróságok közötti közvetítő szerepét, a járásbíróságok, törvényszékek, és az ítélőtáblák felé. 2020-ban már világosan látszott, hogy az alkalmazandó jogok kollíziója a bíróságok konfliktusához vezet.

Utalt arra, hogy a Kúria mára az ország legleterheltebb bírósága lett. Az ügyterhelés az ítélőtáblák felállítása előtti szintre emelkedett. Ezért – önálló jogalkotási kezdeményezési hatáskör hiányában – jelezte a Kúria, hogy indokolt a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részének átcsoportosítása az ítélőtáblákra. A Kúria elnöke kérte a beszámoló vitájának Igazságügyi Bizottság előtti szakaszában, hogy ha a Kormány lát erre lehetőséget, akkor segítse a folyamatot. A kezdeményezést az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Kúria Teljes Ülésén támogatásáról biztosította, és a Kúria véleményezésre megkapta azt a tervezetet, amelyet az Igazságügyi Minisztérium készített a Törvényalkotási Bizottság számára.

A Kúria elnöke a Kúria nevében – megköszönve az Igazságügyi Minisztérium segítségét és az OBH elnökének támogatását – az Országgyűléstől a javaslat és a 2020. évről szóló beszámoló támogatását kérte.

A dokumentum elérhető az Országgyűlés honlapján.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Börtönbe küldték Nicolas Sarkozy volt munkatársait

Börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) volt közvetlen munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.

2022. január 24.

Vodkát használtak a fertőtlenítőszerben a hamisítók

Vádat emeltek két férfi és két nő ellen, akik a koronavírusjárványt kihasználva hamis kézfertőtlenítő-szert gyártottak és értékesítettek, a csalással pedig hét sértettnek több mint 28 millió forint kárt okoztak.

2022. január 24.

Megújul a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok folyóirat

A Kúriai Döntések Bírósági Határozatok folyóirat 70. évfolyama 2022. január 20-tól külsejében is megújulva és – a kor kívánalmainak megfelelően – a fenntarthatóság jegyében online, szabad hozzáférésű (open access) kiadványként jelenik meg.