A 2020. április 1-től bevezetett korlátozott precedensrendszer alapjaiban érintette azt, hogy mit tekintünk jognak, mi egy jogi norma tartalma. Az első három év tapasztalatairól rendezett kerekasztalbeszélgetést 2023. május 4-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke.
A jogegységi panaszeljárás értelmében a 2020. július 1. napján vagy azt követően hozott kúriai határozattal szemben jogegységi panasz terjeszthető elő arra hivatkozva, hogy jogkérdésben a kúriai döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntésétől.
Az egységes ítélkezési gyakorlat és a jog egységes értelmezése a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményéből levezethető olyan alkotmányos alapérték, amelynek érvényesülése a jogállami igazságszolgáltatás feltétlen ismérve. A közzétett bírósági döntésekre való hivatkozás ezen alapelvek mellett jogszociológiai okokból is szerves részét képezte a gyakorlatnak. A Kúria határozataihoz társuló kötőerő, valamint a jogegységnek az egyedi ügyekben – és az egyedi ügyeken keresztül – történő érvényesítése ugyanakkor csak 2020 áprilisában nyert intézményes formát. A jelen írás rövid áttekintést ad arról, hogy milyen megfontolások indokolhatták a jogegységi panasz eljárás bevezetését, és melyek azok a jellemzői, amelyek speciálissá teszik más jogegységesítő és jogorvoslati eszközökhöz képest. E körben különös jelentősége van a jogegységi panasz „kettős rendeltetésének”, annak a jellegzetes tulajdonságnak, hogy az eljárás az absztrakt jogegységesítés mellett, – adott esetben – megindítja a panaszosnak az eltéréssel okozott jogsérelem orvoslását is. Emellett a Jogegységi Panasz Tanács eddigi gyakorlatán keresztül arra mutatok rá, hogy az új jogintézmény nem jelenti az alsóbb fokú bíróságok vagy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntéseinek korlátlan felülmérlegelését. A döntések egybevetésére és a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés megállapítására valójában szigorú formai és tartalmi követelmények mellett kerülhet sor. A végkövetkeztetés, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan ultima ratio, amelynek segítségével a legfőbb bírói szerv az Alaptörvényben deklarált jogegységesítő feladatát teljesíti akkor, amikor arra egyéb eszközök bármely oknál fogva nem voltak alkalmasak.
A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.
Ezen aspektusból vizsgáljuk tehát, hogy ténylegesen milyen változást eredményezett a korlátozott precedensrendszer bevezetése, továbbá melyek a reformtól várt előnyök, illetve fenyegető hátrányok, amelyekkel az ügyfeleink részére nyújtott tanácsadói és képviseleti tevékenységünk során számolnunk kell.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.
Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.
