Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. 2021. április 14-én a korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online tanácskozást, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások összefoglalóit olvashatják. Elsőként Prof. Dr. Badó Attila, az SZTE-ÁJK intézetvezető egyetemi tanára világít rá az angolszász és a római-germán precedensrendszer különbségeire.
Különösen örömteli és korántsem mindennapi egy olyan nyilvános esemény, melynek keretében a Kúria elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke cserél közösen tapasztalatot különféle szakmai kérdésekben. Még inkább emeli egy ilyen alkalom fényét, ha a prominens előadók sorát neves jogalkalmazók és egyetemi oktatók is gazdagítják.
Ismét egy kis precedensjog: Prof. Dr. Badó Attila, Dr. Virág Csaba, és Dr. Megyeri Andrea osztják meg gondolataikat a webináriumi előadásuk kapcsán.
Precedensjogi olvasnivaló: előadóinkat kérdeztük webináriumi témájukkal kapcsolatban – ebben a részben Dr. Bánáti János, Prof. Dr. Trócsányi László, és Dr. Somssich Réka válaszait ismerhetik meg.
A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé. A kiszámítható jogértelmezés fontos cél, azonban a bevezetett rendszer számos dilemmát is felvet.
