Benyomások a korlátozott precedensrendszerről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.

Másfajta bírói attitűdöt igényel-e a korlátozott precedensrendszer bevezetése?

A bírói gyakorlat korábban is kiemelt figyelemmel volt a felsőbíróságok döntéseire, kollégiumi állásfoglalásokat, PK-véleményeket a Kúria bírái eddig is alkottak a gyakorlat egységesítése céljából. Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió bíróságának döntései is precedensjogi gondolkodást igényeltek, tehát alapvető szemléletmódi változtatásra azt gondolom, nincs szükség. Ződi Zsolt kutatásából kiderült, hogy az ítéletek mintegy 50-60 százalékában eddig is szerepelt korábbi döntésre hivatkozás, személyiségi jogi, személyállapoti perekben pedig 80 százalék felett volt ez az arány. Ám míg korábban a bírák jellemzően érvelésük erősítésére, alátámasztására használták a korábbi határozatokat, a jövőben más szerep jut ezeknek. Magasabb szinten és tudatosan kell, hogy érvényre jusson a jogegység, ugyanis immár jogszabályba foglalt indokolási kötelezettségről van szó.  A bíróságnak az ítéletében magyarázatot kell adnia, amennyiben valamely jogkérdésben el kíván térni egy közzétett bírósági határozattól vagy a fél erre irányuló indítványát elutasítja.

Nehezíti vagy könnyíti-e a bírói munkát az új struktúra?

Az alsófokú bíróságok szempontjából többletfeladatként jelentkezik, mivel az indokolási kötelezettség miatt kutatnia is kell a bírónak, a döntés előtt ténylegesen meg kell ismernie, fel kell tárnia a gyakorlatot. Azt gondolom, hogy ennek a technikai, informatikai feltételei alapvetően adottak. Fontos újdonságként kell említeni azt is, hogy az ítéletek absztrakt érdemi jogi lényegét, az ún. ratio decidendi-jét kell a közzétett ügyekben megtalálni és alkalmazni. Ez az, ami nincs szó szerint belefogalmazva az ítéletbe, azt a döntés teljes szellemiségéből az értelmezéssel kell kiszűrnie a bírónak és az ügyvédnek is.

A felsőbíróságok számára azonban vélhetően könnyítést kell jelentsen már középtávon is ezen új szemléletmód. Mégpedig azért, mert egy nem széttartó, egységes és a Kúria által megfogalmazott elvek mentén kialakított gyakorlat alapján kell majd ügyeket felülbírálni. A legfelsőbb bírói fórumoknak abban az esetben szükséges fokozottabban figyelnie, amikor a jogegység megújítására, egy korábbi jogértelmezés meghaladásra van szükség.

A fentiek csupán hipotézisek, a tényleges hatásokat és következményeket 1-2 év múlva lehet majd pontosabban látni.

Látszik-e már a korlátozott precedensrendszer alkalmazásának valamiféle lenyomata a polgári ítélkezésben?

Előfordult nemrégiben olyan eset az elektronikus aláírás írásbeliségének kérdésében, amikor az Ítélőtábla el kívánt térni egy korábbi döntésétől és egyben a Kúria közzétett döntésétől is. Az absztrakt jogkérdés a Kollégium ülésének napirendjére került – amely kollégiumnak a jogszabály alapján a Kúria szakmai vezetője is tagja. Így minden előzetesen írásban is benyújtott érvet gondosan mérlegelő állásfoglalás született az eltérés helyességéről a Kúria támogató szakmai álláspontja mellett. Azt említeném tehát, hogy egyfajta nagyobb fokú megfontoltságban, a döntés szélesebb kör elé tárásában mutatkoztak meg az első hatások.

Ön szerint szorul-e a félprecedensrendszer bármilyen korrekcióra, finomhangolásra?

A jogszabályban elvi vagy kodifikációs hiba – álláspontom szerint – nincs. Ugyanakkor, annak gyakorlati hasznosságáról, hatásáról csak huzamosabb idejű fenntartása után lehet majd megalapozott véleményt mondani. Nem is lenne helyes a kezdeti fázisban egyetlen változtatás sem: nagy káosz adódna, ha mire a hivatásrendek megszoknák a rendszert, ismét máshoz kellene alkalmazkodniuk. Azonban, mint bármely jogalkotási termékre, úgy erre is igaz Platón gondolata: nincs olyan jogalkotó, aki azt gondolhatná, hogy egyszer és mindenkorra tökéletes jogi normát hozott létre. Így idővel szükséges és a jogalkotási törvény alapján kötelező is a korlátozott prcedensrendszer hatásának vizsgálata, a gyakorlati tapasztalatok alapján annak értékelése. Különösen igaz ez egy új és részben angolszász gyökerű jogintézmény „honosított” szabályai esetén. A perjogban például a tanúk okirat-felmutatási kötelezettsége 130 évvel ezelőtt az angol eljárásjogból került át és szervesült. A 2016. évi Pp. is megtartotta ezen jogintézményt, mert számos bizonyítási probléma oldható meg vele hatékonyan. Ha a jogászok használják majd ezt az új rendszert, és ez hatékonyan tudja a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot szolgálni, akkor akár szintúgy 130 éven át fennmaradhat.

Tavasszal átfogó szakmai webinárium keretében foglaltuk össze a jogalkalmazási gyakorlatot alapvetően átalakító új jogintézmény előzményeit, hátterét, az általa felvetett elméleti és gyakorlati kérdéseket, valamint az eltelt egy év tapasztalatait. A konferenciát – melyen előadóként interjúalanyunk is részt vett – rögzítettük, a felvételt megrendelheti ide kattintva: a képzés elvégzésével akár 4 kreditpontot is szerezhet!

A Jogtáron való hatékony döntvénykeresés módszereit korábbi cikkeinkben itt és itt részleteztük.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Jogszabályfigyelő 2024 – 11. hét

Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2024/29-33. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapján közzétett, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. március 14.

A Jövő jogásza podcast: 10 éve hatályos az új Ptk.

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból beszélget a kodifikáció folyamatáról, a kódex újításairól és a jogalkalmazásra gyakorolt hatásáról dr. Vékás Lajos professzor, aki az új Ptk-t előkészítő szakétői bizottság vezetője volt, és dr. Gárdos Pétert ügyvéd, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének docense.