Egyre fontosabbak az analitikai készségek, a jogi kutatás, és az újfajta döntéskeresési módok használata a korlátozott precedensrendszer bevezetésével


A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.

Az alábbiakban Dr. Somssich Réka (egyetemi tanár, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) Felkészítés a jogászképzésben című, és Dr. Megyeri Andrea (Innovációs és Tartalomfejlesztési Igazgató, a Jogtár® szerkesztőség vezetője, Wolters Kluwer Hungary Kft.) „Future Ready Lawyer” avagy a jogi technológia nyújtotta válaszok a korlátozott precedensrendszer kihívásaira címmel megtartott előadásának tartalmába nyerhetnek betekintést.

Tudásátadás és készségfejlesztés a jogi oktatásban

Dr. Somssich Réka az előadása bevezető részében elmondta, hogy bár a korlátozott precedensrendszert a tavalyi évben kodifikálták, a gyakorlatban ez már egy létező, működő intézmény, mivel „soft” formában, illetve bizonyos esetekben kötelezően az ilyen jellegű jogkövetés eddig is jelen volt a magyar jogrendszerben.  Éppen ezért ez a változás nem fogja alapjaiban megváltoztatni a jogi oktatást, de a hangsúlyok valóban áthelyeződnek a tanítás során: a hallgatóknak ugyanis immár nemcsak a jogszabályok, BH-k ismeretére kell kellő figyelmet fordítaniuk, hanem a 2012 után hozott Kúriai határozatokat is figyelembe kell venniük egy-egy jogi probléma megoldásánál.

Azaz tulajdonképpen ez egy módszertani változás – hívta fel a figyelmet rá Somssich –, mivel meg kell nekik azt tanítani, hogy az egyes jogkérdésekben az elemzés során jól meg tudják különböztetni a jogi értékeléseket és ezek súlyát. Elsősorban három célt kell szem előtt tartani a jogi oktatásban: kell egy erős dogmatikai megalapozás; meg kell mutatni, hogy hogyan tudják jól megtalálni a releváns joganyagokat, így pl. a Kúriai határozatokat, és emellett egy folyamatos módszertani megalapozást kell végezniük az oktatóknak, mellyel abban segítik a hallgatókat, hogy meg tudják mondani, miért, vagy miért nem alkalmaznak egy adott ítéletet. Tehát nemcsak tudásátadásról, hanem készségfejlesztésről is szó van.

Nagyon fontos a legal research, vagyis a jogkeresés – ideértve a jogi adatbázisok használatát is. Ezzel már az első évben megismerkednek a hallgatók, és nem pusztán technikai szemszögből, hanem gyakorlati módon, egyes jogesetek bemutatásán keresztül kutathatnak a megfelelő joganyagok után, ezzel egy mélyebb tudásra szert téve.

Nemcsak az elsős, vagy leendő joghallgatókat kell azonban figyelembe venni, hanem a korábbi rendszert ismerő, de még nem végzett hallgatókat is át kell képezni. Szerepet játszanak ebben természetesen a jogi bevezető tárgyak, mint pl. a Jogi alaptan, mellyel rögtön az első évben találkoznak, és a későbbiekben a tételes jogi tárgyak is – itt, és úgy általában véve is nagyon fontos, hogy megismerjék, és így el tudják különíteni az angolszász common law-ban megjelenő és a hazai, korlátozott precedensrendszert – magyarázta az előadó.

Kulcsszó lett az esetalapú oktatás és esetalapú gondolkodás a módszertani megalapozás jegyében – ez nem teljesen újdonság, mivel igényként már eddig is felmerült, csak most hangsúlyosabb lesz. Ez magával hozza azt, hogy több open book jellegű vizsga lesz a jövőben, azaz olyan számonkérés, amelynél lehet használni a jogszabályokat, döntvényeket, vagy akár a tankönyveket – az ELTE jogi karán már jelenleg is tartanak ilyen vizsgákat.

Az előadó elmondta, hogy az oktatás feladata az is, hogy kifejezetten olyan ítéleteket, jogeseteket hozzanak, amelyekből a szemináriumokon részt vevők meg tudják határozni a döntés ratio decidendi-jét, és felismerik a tényállásbeli, jogkérdésbeli azonosságokat, különbségeket.

Ön felkészült a jövőre?

A Wolters Kluwer által tavaly lefolytatott, több országon átívelő kutatás eredményeit mutatta be Dr. Megyeri Andrea, aki kiemelte, hogy már zajlik az átalakulás, melyet a tavalyi járványhelyzet lényegében csak felgyorsított, de nem az indította el. A technológiai fejlődés egyre gyorsabb, és a kutatásban megkérdezett jogászok szerint is egyre nagyobb hatással van a jogi szektorra.

Nagyon fontos a teljesítmény – a megkérdezettek nagy része úgy érzi, hogy hatékonyabbnak kell lenniük – mindemellett a pénzügyi nyomás, a költségek vonzata is jelentős. A vállalati jogtanácsosoknak és az ügyvédeknek növelni kell a produktivitást, és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket kell nyújtaniuk – a kérdőív eredményeire utalva.

Korlátozott precedensjog

A praktizáló jogászok – mintegy 700 jogászt kérdeztek meg a világ különböző országaiban, így Magyarországon is – kulcsfontosságúnak tartják az ügyfélelégedettséget, mely meghatározó tényező az egyre ár-érzékenyebb ügyfelek és a növekvő verseny mellett. Ehhez a technológia elengedhetetlen, már csak az üzletmenet-folytonosság szempontjából is, de ez a változás motorja is a szakmában – mutatott rá az előadó.

Az ügyvédi irodák esetében látható a kérdőívből, hogy főként szervezeti problémák – mint pl. humánerőforrás, változásmenedzsment, vezetők ellenállása – miatt kerülhet sor a technológiai újítások elutasítására, vagy legalábbis a lassabb, lemaradóbb szemléletű követésére, míg a pénzügyi problémákat (pl. beruházási költségek, fenntartási kiadások) másodlagosnak jelölték meg ehhez képest. Az azonban látszódik, hogy a tavalyi kivételes és különösen nehéz kihívásokat támasztó évet azok vészelték át a legjobban, azok tudtak akár nyereségesek lenni, akár növelni a bevételüket, akik már használják a technológia adta előnyöket.

Ez alapján kerültek besorolásra a válaszadók is (önbevallás alapján) három kategóriába: technológiai éllovasok, átalakulók (akik tervezik, illetve részben már használják ezeket a módszereket), és lemaradók (akik bármilyen okból is, de nem terveznek a technológiai újításokkal), melyeknél a válaszokból kiderült, hogy toronymagasan a technológiai éllovasok tudtak növekedni, de legalábbis megtartani a jövedelmezőségüket, míg az átalakulók már ettől elmaradva, a lemaradók csoportja pedig sokkal kisebb százalékban tudta ezt az eredményt felmutatni.

Az előadás második felében szóba kerültek a döntvénykeresés új útjai (mint pl. a Döntvénygráf, vagy a döntvénykeresésnél a precedensként hivatkozható határozatok automatikus szűrése, fókuszált keresések stb.), melyek a korlátozott precedensrendszer bevezetése miatt – ahogy azt a konferencia korábbi előadásaiban is hallhatták a résztvevők – kiemelten fontossá váltak. Így a termékfejlesztések egy része is erről szól, annak érdekében, hogy a jogalkalmazók minél hatékonyabban és pontosabban tudják végezni a feladataikat, és valóban az érdemi részével foglalkozhassanak a munkájuknak.

A döntvénykereséssel kapcsolatban elhangzott az is, hogy ez egy tanulható készség, így például érdemes tisztában lenni azzal, hogy a Jogtár Döntvénykeresőben milyen adatok alapján lehet szűrni, hiszen az adat maga rendelkezésre áll, azt már csak jól kell felhasználnia a keresőnek, a saját szempontjait figyelembe véve.


Kapcsolódó cikkek

2021. május 20.

Az ügyvédi hivatásrend új kihívásai – Dr. Bánáti János a korlátozott precedensrendszerről

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
2021. május 6.

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.