Prof. Dr. Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese adta át idén az „Év joghallgató tehetsége” kategóriában a díjat – őt kérdeztük a technológia miatt átalakuló jogászképzéssel, az egyetemi mentorálás fontosságával kapcsolatban, és arról, hogy mire figyeljenek a joghallgatók már az egyetemi évek alatt a későbbi sikeres karrierjük érdekében.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
Precedensjogi olvasnivaló: előadóinkat kérdeztük webináriumi témájukkal kapcsolatban – ebben a részben Dr. Bánáti János, Prof. Dr. Trócsányi László, és Dr. Somssich Réka válaszait ismerhetik meg.
Ipar 4.0, legal tech, robotügyvéd, mesterséges intelligencia... ...csak néhány azon kifejezések, technológiai nóvumok közül, amelyek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, illetve a jövőt tekintve felértékelődő szerepük egyaránt átalakítja a jogi szektor világát. Alapvetően a jogrendszer nehezen alkalmazkodik a különféle társadalmi-gazdasági változásokhoz, mint például a digitalizációhoz vagy a robotizációhoz.[1] Ennek ellenére az informatika, a technológia, valamint a jog között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az innováció hatásai a gyakorlati alkalmazás mellett abban a tekintetben is megnyilvánulnak, hogy számos cikk, tanulmány jelenik meg az adott technológiai újdonságokkal összefüggésben, predesztinálva, hogy milyen kihívások várnak a jelen, illetve a jövő jogásztársadalmára. Miért is van ennek jelentősége? A jogi piac is változik, számos átalakító tényező hat közre a folyamatban. A jövőt illetően a megfelelő alkalmazkodás kiemelt jelentőséggel fog bírni. Ezen túlmenően már napjainkban is egyre nagyobb a gyakorlati relevanciája, hiszen a jogi tanácsadás sem tartozik kizárólagosan az ügyvédek monopóliumába, az automatizáció, jogi folyamatok kiszervezése révén pedig szintén új piaci szereplők jelennek meg.[2] A The Economist 2014-es kutatása előrevetíti, hogy milyen nagymértékű változás várható a jövő generációi számára a munkaerőpiacon, amely szerint „...a következő 20…
Egyértelműen beigazolódott, az első évesek jogi tanulmányaik megkezdésekor minimális ismeretekkel rendelkeznek arról, hogyan hat a digitalizáció a jogtudományra, sőt arról is rendkívül csekély elképzelésük van, e tekintetben ők maguk hogyan képzelik el a jövő jogászát – derül ki egy, az említettek körében végzett célzott kutatás megállapításaiból.
A technoforradalom korszakában a jogászság is jelentős átalakulás küszöbén áll; az irányadó képzéseknek is hatékony, piacképes tudást kell biztosítaniuk a hallgatóknak ahhoz, hogy megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyek a XXI. századi jogásztársadalomra várnak.
