A digitalizáció és az informatika szerepe joghallgatói válaszok tükrében

Ipar 4.0, legal tech, robotügyvéd, mesterséges intelligencia... ...csak néhány azon kifejezések, technológiai nóvumok közül, amelyek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, illetve a jövőt tekintve felértékelődő szerepük egyaránt átalakítja a jogi szektor világát. Alapvetően a jogrendszer nehezen alkalmazkodik a különféle társadalmi-gazdasági változásokhoz, mint például a digitalizációhoz vagy a robotizációhoz.[1] Ennek ellenére az informatika, a technológia, valamint a jog között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az innováció hatásai a gyakorlati alkalmazás mellett abban a tekintetben is megnyilvánulnak, hogy számos cikk, tanulmány jelenik…

Ipar 4.0, legal tech, robotügyvéd, mesterséges intelligencia…

…csak néhány azon kifejezések, technológiai nóvumok közül, amelyek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, illetve a jövőt tekintve felértékelődő szerepük egyaránt átalakítja a jogi szektor világát. Alapvetően a jogrendszer nehezen alkalmazkodik a különféle társadalmi-gazdasági változásokhoz, mint például a digitalizációhoz vagy a robotizációhoz.[1] Ennek ellenére az informatika, a technológia, valamint a jog között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az innováció hatásai a gyakorlati alkalmazás mellett abban a tekintetben is megnyilvánulnak, hogy számos cikk, tanulmány jelenik meg az adott technológiai újdonságokkal összefüggésben, predesztinálva, hogy milyen kihívások várnak a jelen, illetve a jövő jogásztársadalmára.

Miért is van ennek jelentősége?

A jogi piac is változik, számos átalakító tényező hat közre a folyamatban. A jövőt illetően a megfelelő alkalmazkodás kiemelt jelentőséggel fog bírni. Ezen túlmenően már napjainkban is egyre nagyobb a gyakorlati relevanciája, hiszen a jogi tanácsadás sem tartozik kizárólagosan az ügyvédek monopóliumába, az automatizáció, jogi folyamatok kiszervezése révén pedig szintén új piaci szereplők jelennek meg.[2] A The Economist 2014-es kutatása előrevetíti, hogy milyen nagymértékű változás várható a jövő generációi számára a munkaerőpiacon, amely szerint „…a következő 20 évben az állások fele megszűnhet, ezzel párhuzamosan új készségeket, képzettséget igénylő pozíciók jöhetnek létre. A mostani óvodások közül 10-ből 7 olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem létezik. Új cégek születnek, nagyon gyorsan az élre törnek, a jövő vezető vállalatai ma még nem is léteznek.”[3]

 

A jogi tevékenységet átalakító trendek száma folyamatosan növekszik,

ezért kulcsfontosságú a tájékozottság, valamint a kellő mértékű nyitottság a különböző alkalmazási lehetőségek feltérképezésében. Elég csak a mesterséges intelligenciára – „machine learning”-re – gondolni, hiszen a jövőt befolyásoló jogi informatikai trendek egyik legjobban fejlődő területe, vagy a robotügyvédekre, amelyek szerepét, illetve jövőbeni hatásait illetően a szakirodalom sem mutat egységes irányba, meglehetősen eltérő nézőpontok alakultak ki. Mindazonáltal ahhoz kétség sem férhet, hogy a digitalizáció, valamint az informatika a jövőben csak egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni.

Napjainkban akár már virtuális ügyvédi irodán keresztül is lehetőség nyílik a jogi szolgáltatások igénybevételére. Ebben az esetben leginkább a személyes találkozáshoz fűződő igény a meghatározó, hogy a jövőt illetően ez mennyire fog elfogadottá válni. Manapság még az általános vélekedés szerint mind az ügyvéd, mind az ügyfél részéről igény mutatkozik arra, hogy ne digitális eszközök révén valósuljon meg a jogi segítségnyújtás.[4] A rugalmas munkaidő, a mobilitás mind a hatékonyság ösztönzésének eszközei, valamint a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését is elősegítik. Ezen túlmenően a különböző jogi folyamatok kiszervezése, illetve az alternatív jogi szolgáltatási modellek megjelenése is átalakító tényezőkként említhetők.[5]

Ez azonban csak az érme egyik oldalát tükrözi, hiszen ahhoz, hogy a technológia vívmányai a gyakorlatban is megvalósulhassanak a gyakorló jogászoknak is megfelelő mértékben alkalmazkodni szükséges a megváltozott körülményekhez. Ebből következően elengedhetetlen a különböző jogi informatikai kompetenciák mihamarabbi elsajátítása és fejlesztése. Ezért is tölt be hangsúlyos szerepet, hogy a jelen joghallgatói miként vélekednek a jogi informatikai trendekről, illetve, milyen fokú tájékozottsággal, tudással rendelkeznek, hiszen hamarosan az egyetem falait hátrahagyva a jövő jogászaivá válnak. A hallgatói álláspontról azért is kiemelt fontosságú a visszacsatolás, mert ezáltal betekintést enged a „digitális bennszülöttek”[6] generációjának szemléletébe. Ezen kívül láthatóvá válik, hogy miként viszonyulnak az informatikához, valamint annak szakmai szintű használatához.

 

A kutatás kvalitatív oldala

A Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszék a joghallgatók digitális kompetenciáinak vizsgálatára fókuszáló kutatásához kapcsolódóan a vizsgálatot kiegészítő mélyinterjús kutatást végeztem, amelyben öt különböző egyetem joghallgatói kerültek bevonásra[7]. Ezáltal lehetőség nyílt annak összehasonlítására, hogy ugyanazon kérdés megközelítéséhez hogyan viszonyul a tanulmányai elején járó, illetve az abszolutórium megszerzésének kapujában álló hallgató.

Az interjú első kérdései között szerepelt az informatika jelentőségének megítélése, valamint például az, hogy egy jogásznak mennyire van szüksége az informatikai tudásra. Az általános bevezető kérdéseken túlmenően a tanulásmódszertanra vonatkozó kérdések is elhangzottak, hiszen ezáltal mérhetővé vált, hogy a különféle digitális eszközök a tanulási szokásokat illetően milyen arányban jelennek meg, továbbá milyen hatással bírnak. A kérdések egyike arra vonatkozott, hogy a joghallgatók az internetes források közül milyen gyakran hivatkoznak forrásként a Wikipédiára egyetemi munkáik során. Az elsőéves joghallgatók háromnegyede valamilyen gyakorisággal hivatkozik a Wikipédiára egyetemi munkái során. Mindösszesen a hallgatók alig több, mint egyötöde jelölte válaszát akként, hogy egyáltalán nem hivatkozik rá, mert nem bízik a tartalmában.

A gyakorlati alkalmazásra, valamint a jövő technológiáira vonatkozó kérdéscsoport elsődlegesen a jelenlegi tudásbázis, valamint annak bővítéséhez fűződő attitűd feltérképezésére irányult. Példaként említhető a chatbot jelentésének meghatározása, amelyre az interjúalanyok megközelítőleg fele tudott adekvát válasszal szolgálni. A jogszabálykeresők használatával összefüggő kérdések esetében a szokások vizsgálata is kiemelt szereppel bírt, akár a használat célja, akár annak gyakorisága tekintetében. Az interjúk kiterjedtek olyan kiegészítő jellegű kérdésekre is, amelyek a közösségi médiát, illetve annak használatának gyakoriságát érintették, de ezeken kívül – a teljesség igénye nélkül – a mobilapplikációk kategorizálásának kérdésköre is elhangzott.

A kutatás néhány előzetes eredményének ismertetése

Mind az első-, mind a felsőbb éves joghallgatók esetében elmondható, hogy saját megítélés alapján általános, felhasználói szintű informatikai tudással rendelkeznek.

A tanulásmódszertannal összefüggő kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a papíralapú tanulás az elsődleges, amely közrejátszó tényező lehet az informatikával, valamint a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel szemben tanúsított távolságtartásban.

Megemlítendő, hogy az interjúalanyok döntően nem ismernek jogi tevékenységet segítő szoftvereket, annak ellenére, hogy számuk és gyakorlati relevanciájuk nagymértékben nő. Az erre irányuló kérdés kapcsán nyolcan jogi tevékenységet segítő szoftverként a jogszabálykeresőt említették. A válaszok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az interjúalanyok számára a szoftverek, programok jelentéstartalmának, valamint a különféle adatbázisoknak az elhatárolása adott esetben nehézséget okozhat.

A mélyinterjúk arra is kiterjedtek, hogy az interjúalanyok milyen IT eszközöket használnak. Indirekt módon a kérdés annak felmérésére is irányult, hogy az interjúalanyok tudják-e az IT kifejezés jelentését. Az előzetes feltevés cáfolataként, amely szerint valamennyien tudják, az interjúalanyok negyedének elsőre mégsem volt egyértelmű az IT definiálása, körülírása.

Következtetések

Az attitűd szempontjából meghatározó, hogy döntő többségük nem mutat nagyobb érdeklődést az informatika irányába leszűkítve ezzel a jogi informatikai trendekkel kapcsolatos informálódás, lépéselőny lehetőségét. Ezen túlmenően nem ismerik fel az informatikai kompetenciák fejlesztésének szükségszerűségét, a válaszok alapján általánosságban véve meglévő tudásukat elegendőnek feltételezik. A joghallgatók körében egy bizonyos fajta távolságtartás, „idegenkedés” figyelhető meg az informatika, valamint a digitális eszközök szakmai alkalmazása vonatkozásában. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az attitűd a szakmai előrehaladás szempontjából is gátló tényezőként hathat. A Wolters Kluwer által végzett a jövő jogászászára vonatkozó felmérésben a jogászok a technológiával szembeni ellenállás egyik leghangsúlyosabb indokának a technológiai tudás, készségek hiányát nevezték meg, azon belül is egyik okként az informatikai készségek hiányát.[8]

Összegzés

A kiegészítő mélyinterjúkat illetően is megállapítható, hogy a joghallgatók a mindennapok során használják ugyan a különféle digitális eszközöket, de azok szakirányú felhasználásával kapcsolatban az ismereteik hiányosak, valamint tájékozottságuk korlátozott. A közösségi média használata esetükben is hangsúlyos, ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy valamennyi interjúalany úgy nyilatkozott, hogy figyelmet fordít arra, hogy milyen jellegű képeket oszt meg a „nagyvilággal”. A válaszokat értékelve megjegyzendő, hogy az informatika jogi szektorban történő fokozott térnyerésének elismerése sem teljes mértékben elfogadott a joghallgatók körében. A kutatás eredményeivel összefüggésben kérdésként merülhet fel, hogy miként vizualizálható, hogy az egyetemi tanulmányokat követően például a praxismenedzsmentet támogató szoftverek alkalmazást nyerjenek, ha az ahhoz szükséges informatikai és jogi informatikai ismeretek, kompetenciák hiányoznak.

„A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta.”

[1] Sárközy Tamás: Innováció a jogban In: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer Kiadó, 2017, (Új Jogtár) p. 2-3.

[2] Tóth András: A technológiai fejlődés hatása az ügyvédi tevékenységre In: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer Kiadó, 2017, (Új Jogtár) p. 32.

[3] Némethy Krisztina – Poór József: A jövő munkahelye az IPAR 4.0 tükrében. Opus et Educatio, Vol 5. No 2 (2018) – http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/251/424 (letöltés ideje: 2019. 08. 17.)

[4] Domsits Dávid: Virtuális ügyvédi irodák és a virtuális valóság joga. KamaraOnline, 2016. augusztus 6. – http://kamaraonline.hu/cikk/virtualis-ugyvedi-irodak-es-a-virtualis-valosag-joga (letöltés ideje: 2019. 08. 21.)

[5] Newman, Daniel (contributor): Top 5 Digital Transformation Trends In Legal. Forbes, Aug 29, 2017. – https://www.forbes.com/sites/danielnewman/2017/08/29/top-5-digital-transformation-trends-in-legal/#477eea3b76f8 (letöltés ideje: 2019. 08. 22.)

Kane, Sally: Trends That Are Reshaping the Legal Industry. The Balance Careers, June 25, 2019. – https://www.thebalancecareers.com/trends-reshaping-legal-industry-2164337 (letöltés ideje: 2019. 08. 21.)

[6] Prensky, Marc: Digital Natives, Digital Immigrants, On the Horizon (MCB University Press, Vol. 9 No. 5. October 2001) pp. 1-6. – https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltés ideje: 2019. 08. 15.)

[7] Interjúalanyok: III., IV. és V. évfolyamos joghallgatók; 5 egyetem: ELTE-ÁJK, KRE-ÁJK, ME-ÁJK, PPKE-JÁK, SZTE-ÁJTK

[8] A jövő jogásza, a jogi szakma globális jövője, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2019. – https://wolterskluwer.hu/2019/04/08/a-jogi-szektor-jelenleg-zajlo-atalakulasaval-a-technologia-kulcsfontossagu-lesz-a-jovo-jogasza-szamara/ (letöltés ideje: 2019. 08. 19.) p. 7.

Kapcsolódó cikkek:


Digitalizációs törekvések a korszerű jogászoktatásban
2019. július 2.

Digitalizációs törekvések a korszerű jogászoktatásban

A technoforradalom korszakában a jogászság is jelentős átalakulás küszöbén áll; az irányadó képzéseknek is hatékony, piacképes tudást kell biztosítaniuk a hallgatóknak ahhoz, hogy megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyek a XXI. századi jogásztársadalomra várnak.

Digitális kompetencia helyzete első éves joghallgatók körében
2019. szeptember 10.

Digitális kompetencia helyzete első éves joghallgatók körében

Egyértelműen beigazolódott, az első évesek jogi tanulmányaik megkezdésekor minimális ismeretekkel rendelkeznek arról, hogyan hat a digitalizáció a jogtudományra, sőt arról is rendkívül csekély elképzelésük van, e tekintetben ők maguk hogyan képzelik el a jövő jogászát – derül ki egy, az említettek körében végzett célzott kutatás megállapításaiból.