Visszatérnek a társasházi közgyűlések Koronavírus

Újra jönnek a lakóházi közgyűlések és a személyes döntéshozó ülések a jogi személyeknél.

Ismét személyes döntéshozó ülés a jogi személyeknél
A korábbi szabályok szerint a jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem volt megtartható olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés az ezt megtiltó rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. A június 1-jétől alkalmazandó könnyítések [289/2021. (V. 31.) Korm. rendelet] hatására jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – megtartható a tagok személyes részvétele mellett. Emellett azonban a jogi személy döntéshozó szervének ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével továbbra is megtartható, illetve határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik. Ennek különösen akkor van helye, lehetősége, ha a döntéshozó szerv ülés az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy az egészségügyi kockázat így csökkenthető. Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára ülés tartása nélkül nem kerülhet sor.
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, akkor is lehetőség van ezek alkalmazására, ilyen esetben a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, és a határozat tervezetét a taggal közölni kell. Az elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, alkalmazni kell a Ptk. ülés tartása nélküli határozathozatalára vonatkozó szabályokat, és a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése és az arra adott szavazat. A tag a szavazatát e-mailen is megküldheti.
Az ülést a kijelölt vezető tisztségviselő vezeti le, és készíti el a jegyzőkönyvét. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha mindenki elektronikus hírközlő eszköz útján vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

Rendkívüli ülés legkésőbb október 15-ig
Ha 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott. Ezen túl a kft esetében a rendkívüli ülés napirendjére kell venni az alábbi esetekben hozandó határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor:
– a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent,
– a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent,
– a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette,
– vagyona tartozásait nem fedezi, valamint
– a törzstőke kötelező leszállítása esetén hozandó hatáozatok.
Zrt. esetén pedig az alábbi esetben hozandó határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor:
– a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
– a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
– a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
– a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi, illetve
– kötelező alaptőke-leszállítás esetén hozandó határozatokat.

A jogi személy testületeinek ülése
A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.
Ha az ilyen tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mail útján is történhet. Ha valamely tag vagy az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napján vagy azt megelőzően szűnt meg (kivéve ha visszahívással, a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével vagy a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával szűnt meg), a megbízatás a döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.
Ugyanilyen kivételekkel ugyaneddig marad fenn a megbízatás, ha az 2021. június 1. napja után, de a döntéshozó szervi ülés napja előtt szűnik meg, ilyenkor a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni, és a döntéshozó döntés hoz a meghosszabbtásról.
Ha a megbízatása 2021. június 1. napját követően, de legkésőbb augusztus 1. napján szűnik meg, és a döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében legkésőbb 2021. október 15. napjára a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása az ismertetett kivételekkel a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15. napjáig fennmarad.
Ha a jogi személy ügyvezetése 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően már döntéshozatalt kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta, vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy a határozathozatalt e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.

A nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó szabályok
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható. Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára, és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. előtt járt le, a felhatalmazás időtartama a soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.
Ha a részvényesek a kérték a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, az alapszabály-módosítás az összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá. A 2021. június 1. napját követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását.
Ha a részvényesek a társaságnak a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójával összefüggésben nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta.
Ha 2021. június 1. napja és az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a közgyűlés összehívása nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a részvényesek kezdeményezték a közgyűlés összehívását.

Ismét lehetnek társasházi közgyűlések
Véget ér a tilalom, június 1-jétől a társasház ismét közgyűlést tarthat. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie.
Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.
Ha más okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, a megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.
Ha társasház esetében a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően már kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését e rendeletnek a 2021. május 31. napján hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.

Kapcsolódó cikkek: