Jogszabályfigyelő 2021 – 22. hét


Alábbi cikkünkben a 2021/99–103. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzeti és utazási könnyítések mellett a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről, az ún. szerkezetátalakítási törvényről, valamint az aláírás-minta alapú hitelesítés kormányhivatali bevezetéséről is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról szóló országok listájának a Ciprussal összefüggő módosítása
  2. A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködés
  3. Kormányhivatali elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítások, aláírás-minta alapú hitelesítés
  4. Szerkezetátalakítási törvény
  5. A személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok módosítása
  6. Védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról szóló országok listájának a Moldovával összefüggő módosítása 

 

Védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról szóló országok listájának a Ciprussal összefüggő módosítása

A Ciprusi Köztársaság és Magyarország 2021. június 6-ától kölcsönösen elfogadja a másik fél által kiállított védettségi igazolásokat. 

  • Joganyag: 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról
  • Módosította: 20/2021. (VI. 5.) KKM rendelet
  • Megjelent: MK 2021/103. (VI. 5.)
  • Hatályos: 2021. 06. 06.
  • Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködés

Az Országgyűlés 2021. május 26-án fogadta el a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló törvényt, amelynek hatálya a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet, valamint az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény hatálya alá tartozó ügyekre terjed ki.

A törvény kijelöli a gyermekvédelmi központi hatóságot (gyermekek és ifjúság védelméért felelős miniszter), illetve megállapítja – egyebek között – a gyermek jogellenes külföldre vitelével, illetve jogellenes Magyarországra hozatalával összefüggésben indított eljárás részletszabályait, a külföldön történő és a belföldi kapcsolattartás biztosításának és a külföldi tartózkodási hely kijelölésének a részletszabályait, továbbá a fentiek okán módosítja a végrehajtási törvény, a Ptk. és a nemzetközi magánjogi törvény előírásait.

Az alábbiakban hivatkozott jogszabály 2022. augusztus 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet.

  • Joganyag: 2021. évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/102. (VI. 3.)
  • Hatályos: 2022. 08. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály 

 

Kormányhivatali elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítások, aláírás-minta alapú hitelesítés

A törvénycsomag elfogadásának célja az aláírás-minta alapú hitelesítési rendszer bevezetése a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, valamint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részeként az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer működésére vonatkozó szabályok megállapítása volt – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött előterjesztői indokolásban.

„Az aláírás-minta alapú hitelesítési rendszer fejlesztésével kialakításra kerül egy, a kormányablakokban alkalmazható új elektronikus hitelesítés mód, amikor is az elektronikus formában tett hagyományos aláírás biometrikus adatai alapján történik a jognyilatkozatok hitelesítése. A folyamat lényege, hogy sikeres – okmányokkal történő – azonosítást követően az ügyfél az ügyintézés során használt (pdf) dokumentumokat egy ún. “aláírópad” segítségével kézzel, egyszerű módon aláírhatja. Ezzel egyidejűleg az aláírópadon rögzített kézjegy – bizonyos biometrikus adatainak (írásnyomás, írásdinamika és egyéb paraméterek) titkosított formában történő tárolása után – egyszerűen konvertálható a dokumentumon elhelyezett aláírásképpé, a dokumentum záradékolható, valamint időbélyegzővel is ellátható. A hatékony hivatali ügyintézés megteremtése érdekében közvetlen adatkapcsolat kerül kialakításra az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer és az oktatási nyilvántartás, valamint az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által használt rendszerek között.”

  • Joganyag: 2021. évi LXIII. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/102. (VI. 3.)
  • Hatályos: 2021. 09. 01., 2022. 01. 01.
  • Megjegyzés: 8 törvény módosítását tartalmazó jogszabálycsomag 

 

Szerkezetátalakítási törvény

Az ún. szerkezetátalakítási törvény a javaslathoz fűzött általános indokolás szerint „a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/1023 irányelv (a továbbiakban Irányelv) I-II. címének (az „Általános Rendelkezések” és a „Megelőző Szerkezetátalakítási Keretek”) magyar jogba történő átültetését valósítja meg. […] Az Irányelv két témakörben kívánja elérni a tagállami jogszabályok harmonizálását. 1. A pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása. 2. A fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. [Az új jogszabály] a vállalkozások szerkezetátalakítására vonatkozóan hoz létre új törvényi szabályozást. A magánszemély vállalkozók adósságrendezésére külön törvényi szabályozás vonatkozik, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.), ezért az önálló vállalkozókkal kapcsolatos irányelvi rendelkezések az Are tv. módosításával kerülnek átültetésre a magyar jogba. [Az új törvény] célja, hogy elsősorban a jogi személy vállalkozás, de emellett a polgári jogi jogalanyisággal felruházott egyéb szervezet gazdasági tevékenysége a pénzügyi nehézségei, sőt a fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén is fennmaradjon, és az adós pénzügyi helyzetének tartós helyreállítását célzó intézkedések a hitelezőkkel egyeztetve olyan módon történhessenek meg, hogy el lehessen kerülni a csődhelyzetet, és az ezzel járó fizetésképtelenségi eljárást. A szerkezetátalakítás bírósági hatáskörrel is járó ún. pre-insolvency eljárást szabályoz, ezért kiterjedhet rá a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya […].”

A 2022. július 1-jétől hatályos törvény a fentiek megvalósulása érdekében módosítja többek között az illetéktörvény, a csődtörvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a cégtörvény, a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény és a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szabályait is.

  • Joganyag: 2021. évi LXIV. törvény a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/102. (VI. 3.)
  • Hatályos: 2021. 07. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály 

 

A személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok módosítása

A járványügyi helyzet változására és az egyéb veszélyhelyzeti könnyítésekre tekintettel módosította a Kormány a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokat (döntéshozó szerv ülése személyes részvétellel, veszélyhelyzet alatti döntések jóváhagyása, társasházi közgyűlések megtarthatósága stb.).

 

Védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról szóló országok listájának a Moldovával összefüggő módosítása

A Moldovai Köztársaság és Magyarország 2021. június 1-jétől kölcsönösen elfogadja a másik fél által kiállított védettségi igazolásokat. 


Kapcsolódó cikkek